Függő leszek, ha lelki bajra gyógyszert szedek?

tabiAttól függ, milyet!

A nyugtatók  (mint a közismert Xanax, Frontin, Rivotril stb.)

Ki írhatja fel: a háziorvos is (nem csak a pszichiáter)

Ezek igazából csak tűzoltásra valók, mégis sajnálatos módon sokszor rendszeres szedésre is felírják.
Mire jók, ha hosszú távon fabatkát sem érnek? Ezek a szerek azonnal hatnak, ezért egy krízishelyzetben hasznosak lehetnek.

Mire nem jók?

Nem állítják át a nyugalmunk szempontjából érdekes idegsejtek alapműködését, így csak a tünetet kezelik, annak gyökerét nem.

Ráadásul azoknak az agyi érzékszervecskéknek (receptoroknak) a száma, melyeken ezek a gyógyszerek kifejtik a hatásukat, szedés során folyamatosan csökken, érzékenységük eltompul.
Az agyi idegsejtek felületén található receptorok úgy működnek, mint egy-egy ajtó.
Ha egyre kevesebb és szűkebb “ajtón” jutnak be, egyre nagyobb adagra lesz szükségünk, hogy az átmeneti javulást elérjük.

Hosszú távon tehát csak a tüneteinket tompíthatjuk velük, mint holmi droggal,
miközben a valódi probléma megoldásától éppen hogy távolítanak -mert nem “fáj”, “idegesít” annyira, ezért nem is akarunk a valódi okkal foglalkozni- ezért aztán jobban tesszük, ha helyettük mást alkalmazunk. Mégpedig:

A hangulatjavítók 

A kizárólag pszichiáter által felírható hangulatjavítók a nyugtatókkal szemben tartósan stabilizálják állapotunkat azzal, hogy elérik, hogy idegsejtjeink újra optimálisan működjenek, és innentől már ”önjáró módon” felügyeljék saját működésüket.

Miért nem szokunk rájuk?

Azok a érzékelők, melyek ezeket a gyógyszereket fogadják, nem kezdenek el fogyni a szedés során, így nem kell egyre többet és többet szednünk belőlük annak érdekében, hogy ugyanazt a hatást kiváltsuk.
Nem csak, hogy nem szokunk rájuk, de felszíni elmismásolás helyett “gyógyítják” is a valódi okot, mivel valódi egyensúlyi állapotot hoznak létre.
Mivel a hangulatjavítók újratanítják a szervezetet, hogyan kell önállóan jól működnie, idővel és fokozatosan elhagyhatók.

Összefoglalva azt mondhatnánk, hogy a szorongásoldók lefutják helyettünk a 100-at, míg a hangulatjavítók jó edzőként felkészítenek a versenyre.

Önmagában azonban még a hangulatjavító sem elég, mivel az idegeink számára elviselhetetlen terhelést a gondolkodásunk és viselkedésünk legnagyobb jószándékunk ellenére öntudatlanul működő ördögi körei termelik újra.
Ezért aztán pszichológiai kezelés nélkül a hangulatjavítók is majdnem annyit érnek mintha számolatlanul ennénk a rövid távon ható szorongásoldókat. Erről korábbi cikkünkben olvashatsz részletesebben:
(https://www.facebook.com/147598735309603/photos/a.222107704525372.53472.147598735309603/792751294127674/?type=1&theater)

A bejegyzés kategóriája: Blog
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*