“Ugyan az ajtó, mégis bevered a fejedet”

körhintaAz egyik gyakori ok, amivel a hozzánk fordulók felkeresnek minket az, hogy ÚJRA MEG ÚJRA hasonló helyzetben találják magukat, függetlenül attól hogy életük mely szakaszáról vagy területéről van szó.

Pl. elképzelhető, hogy valaki azt éli át, hogy mind a párkapcsolatában, mind a munkahelyén kihasználják, és ez már nem az első alkalom. Ő segít a szomszédnak, ő túlórázik kollegája hanyagsága miatt stb., anélkül, hogy bármit kapna “cserébe”.

Ha jobban belegondolunk, mindannyian felfedezhetünk ilyen szabályszerűségeket, az emberek gyakran mondogatják, hogy ugyanazt a problémát “vonzzák be”, én egy adott fajta problémát, egy jó barátom talán egy másik fajtát “vonz be” időről időre. Eltöprenghetünk, hogy a sors mért sújt mindig ugyan azzal, vagy arra tippelhetünk, hogy valami “baj” van velünk.

Az ilyen ismétlődések oka az emberi agy mindenkire jellemző, túlélést, alkalmazkodást szolgáló sajátossága. Próbálunk eligazodni a környezetünkben, ezért mihamarabb egy képet alakítunk ki magunkban a világ működéséről (beleértve a saját szerepünket és mások velünk való bánásmódját).

A fejünkben kialakuló képet SÉMÁnak nevezzük. És bár a sémák a túlélést segítendő alakultak ki, környezetünk megváltozásával hátráltatni fognak minket. Pl. lehet, hogy gyermekkorunkban létjogosultsága volt félelmeinknek, mert valaki tényleg fenyegette a biztonságérzetünket, mára, mivel jobb lehetőségeink is adódnának, félelmünk indokolatlanná válhatott, így csak akadályoz, hiszen miatta nem merünk belekezdeni olyan dolgokba, melyek boldoggá tehetnének.

Ezek a sémák már kora gyermekkorban kialakulnak, nehezen változnak, gyakran nem is tudatosulnak, mégis alapvetően meghatározzák, hogyan működünk.
Egy szinezett üvegű szemüveghez lehet pl. őket hasonlítani, amin keresztül egy bizonyos színben látjuk a valóságot. Érzékletes hasonlat a szűrő is, a kialakult nézeteinkkel egybevágó jelzések átjutnak a “háló lukain”, míg az azt cáfolók, fennakadnak rajta, így nem vesszük őket számításba.

19 séma létezik, a továbbiakban minden nap bemutatunk egyet, és az erre adható reakciótípusokat.

Ha felismerjük, mely sémákkal rendelkezünk (többel- kevesebbel mindannyian), jobban megérthetjük, miért “verjük a fejünk ugyanabba az ajtóba”. Ahogy mondtuk, ezek a sémák merevek és gyakran nem tudatosulnak, így változtatásukhoz általában pszichológusra van szükség. Az első lépés, hogy felismerjük, és megfigyeljük sémáinkat, önállóan is megkezdhető.

A bejegyzés kategóriája: Blog
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*