Alvászavarok sorozat 3. rész.: Kezelés 2. A pszichológussal folytatott munka

alvás_3
Különféle naplóTECHNIKÁK segítenek a probléma okának feltárásában, alvással és nappali tevékenységeinkkel kapcsolatos aggályaink, túlzott elvárásaink kiértékelésében és abban, hogy ezeket reálisabbakra, cseréljük, a megoldásokra koncentráljunk. Paradox mód kezelhetjük a problémát azzal, hogy szándékosan kevesebbet alszunk, e mellett vagy helyett megtanulhatunk hatékonyan “álomba lazulni”.

NAPLÓK

Alvásnapló
Az alvással kapcsolatos problémák megoldásához szükséges, hogy tisztában legyünk azzal, hogy valóban MI TÖRTÉNIK az alvás környékén, hogy ne csak természetünknél fogva pontatlan, az emlékezés és az érzelmeink szűrőjén átszűrt emlékeinkre hagyatkozzunk.
Valamint fontos az is, hogy úgy érezzük, VAN ÉRTELME TENNI a változásért.
Dolgozhatunk azzal, hogy mikor feküdtünk le, mikor aludtunk el, a kettő között mi történt, milyen gondolatok , körülmények nem hagytak nyugodni, a nap során mennyit szunyókáltunk, sportoltunk, ettünk stb. és mikor, vetettünk e be valamilyen lazító technikát. Ezek egymásra hatását időről időre megjeleníthetjük a naplóban.
Az alvásunkkal kapcsolatos különböző adatok OBJEKTÍV iránytűként szolgálhatnak, segítségükkel lekövethetjük SAJÁT FEJLŐDÉSI menetünket. Jó TÁMPONTUL szolgál a pszichológussal való beszélgetések során, hogy mi az ami működik, és mi az amire még valami MEGOLDÁST szükséges találni. (Hiszen minden ember más és más, és habár vannak közös vonások az egyes személyek bajában, mégis akkor vagyunk a leghatékonyabbak ha az adott személy körülményeihez, haladási menetéhez igazítjuk a beavatkozásokat.)

Gondolatnapló: Gondold át a jobbik eszeddel!
Gyakori, hogy az ámatlanságunk hátterében különféle szorongató gondolatok húzódnak meg, melyek elalvás környékén és vagy napközben fészkelődnek bele az agyunkba.

Pl.

Elalváskor:
Az ELMÚLT nap gondjain “túráztathatjuk” magunkat, RÁGÓDUNK, de nem találunk megoldást. “De mért ekkora hülye a főnököm, hogy tehette ezt”
A másnapi KÖVETKEZMÉNYEK miatt aggódhatunk: “ha most azonnal nem alszom el, holnap nem fogok tudni helytállni a munkahelyemen”,
vagy általában akár az is, hogy “minden normális ember el tud aludni”

Napközben:
Gondolataink már kártékony mértékben az ALVÁS KÖRÜL foroghatnak.
Már nappal ELŐREVETÍTHETJÜK, hogy ÚGYSEM fogunk tudni elaludni, vagy kellően kialudni magunk, márpedig ha nem alszunk egy ÁLTALUNK “NORMÁLISNAK”, “szükségesnek” tartott mennyiséget, pl. ha nem sikerül pont 8 órát aludnunk, akkor annak súlyos következményei lesznek.

Az ilyen és ehhez hasonló gondolatok azonosítása fontos, mert a mellettük és ellenük szóló ÉRVEK számbavételével megállapíthatjuk., hogy valóban helytállóak-e olyan mértékben ahogy “alap járaton” meg voltunk róluk győződve, (rendszerint nem), s ennek hatására a gondolatok táplálta szorongásunk is alább fog hagyni. Ez önmagában segíti a jó alvást azzal, lehetővé teszi, hogy ellazuljunk.

Van akinél a fő probléma az, hogy a nappali gondok az ágyban, vagy elalváskor sem hagyják nyugodni, be-be villannak. Ez érthető, hiszen a megrázó de át nem gondolt, “le nem tett” problémák hajlamosak tovább kísérteni.
Ezért javasoljuk a nappali stresszhelyzetek leírását, akár hasonló módszerrel, mint fent említettük.
Vegyük sorra a leírt problémák minél TÖBB MEGOLDÁSI lehetőségét, és az ehhez vezető első lépést, amit másnap már végre is hajthatunk!
Legjobb ezt a műveletet nappal mindig ugyan abban az időben végezni. Hogy milyen hosszú időt szánunk rá, 10 percet vagy 1 órát, az rajtunk múlik (ennél kevesebbet vagy többet már nem olyan hatékony). Egy a lényeg, hogy az időpontot és az idő keretet előre határozzuk meg lehetőségeinkhez szükségleteinkhez mérten.

FORDÍTOTT FURFANGOK!

Nem tudok aludni!- Aludj kevesebbet!
Paradox módon, azokat, akik nem tudnak egykönnyen elaludni éjjel, azzal is kezelhetjük ha nem az alvászavaruk miatt alszanak el soká, hanem mert nem hagyjuk őket hamarabb aludni. (viszont felkelni fel “kell” normál időben) Összességében tehát kevesebbet alhatnak egy ideig. Hogy mennyivel kevesebbet, azt a szakértőnek az inszomniás személyhez kell szabnia, hirtelen sokkal kevesebbet, vagy fokozatosan egyre kevesebbet is aludhat, attól függően, hogy mennyire éli meg rosszul az alvás hiányt. Akkor növelhető az alvás ideje fokozatosan, negyed órákkal, ha a fenti korlátozás miatt alvásunk javul, kevésbé ébredünk föl, viszont továbbra is kialvatlanok vagyunk napközben.
Tehát ahelyett, hogy azon aggódnunk, hogy nem alszunk, vagy hogy aludnunk kell, a “feladatunk” lehet az is, hogy pont, hogy NE aludjunk!

Zavar, hogy nem alszol?- Zavarjon rendesen!
Vegyesek a tapasztalatok, valakinél beválik, valakinél nem, de kipróbálhatjuk mi történik, hogy ha nem tudunk aludni azzal “büntetjük” magunkat, hogy valami olyan tevékenységbe fogunk amit nagyon UTÁLUNK! 

S ami talán a legkézenfekvőbb:

LAZULJ EL!

Különféle lazító technikákat, érdemes fokozatosan, naponta többször gyakorolva megtanulni. Pl. az autogén tréning egy gyorsan (csoportos és egyéni foglalkozások során) elsajátítható, széleskörűen alkalmazható, nagyon hatékony technika. A módszer eredményességének titka, hogy a jó alváshoz szükséges 2 tényezőt is előmozdítja:
egyrészt a test izgalmi szintjét csökkenti
valamint a segít, hogy figyelmünket a belső megnyugtató gondolatokra fordítsuk ahelyett h a külvilág zavaró ingerein “kattognánk”

VISSZAESÉS

Alvászavarban (ahogy sok más életminőségünket rontó szokásnál is) természetes, hogy elő-elő fordul, hogy visszaesünk. Igaz ez a kezelés alatt, és akkor is ha már “meggyógyultunk”.
Annak érdekében, hogy minél ritkábban essünk vissza, érdemes magunkat lélekben FELKÉSZÍTENI
egyrészt arra, hogy mindez NEM azt jelenti, hogy UGYANOTT tartunk, mintha meg sem próbáltuk volna kezelni a problémát,
HANEM egy TERMÉSZETES dolog,
és be TUDJUK ELLENE vetni a korábban tanultakat
másrészt arra, hogy MIKOR van visszaesés veszély:
pl. Ha már régóta TÜNETMENTESEK vagyunk.- ekkor ennek annyira “megörülhetünk”, hogy fennáll a veszélye annak, hogy elkezdjük elhagyni a kezelés során kiépített alvást elősegítő szokásainkat.
Vagy pont ellenkezőleg:
Ha egy éjszaka egyszer csak ROSSZABBUL alszunk.- ez kedvünket szegheti, és újra fellángolhatnak nyomasztó gondolataink a másnapi használhatatlanságunkról stb…

Alvás ÉS MÁS ZAVAROK:

Az alvászavar bizonyos esetben nem csak “szólóban” jelentkezik, van, hogy más zavarokkal kapcsolódik össze, pl. mint a depresszió, vagy a szorongás különböző válfajai . A pszichológus ilyenkor kombinált kezelést alkalmaz.
A jó hír az, hogy az alvás kezelése önmagában “gyógyítja” a hozzá kapcsolódó egyéb lelki betegségeket is!

Az alvás nem feladat, hanem inkább lehetőség. “Fő táplálónk az élet asztalán”

Kiegyensúlyozza a hangulatunkat, hatására kevésbé érezzük magunkat nyomás alatt, kevésbé idegeskedünk, kevésbé reagáljuk túl a dolgokat, de még az olyan káros szenvedélyeinket is segít kordában tartani mint az ivás vagy a dohányzás Ha alvásunk rendeződik, jobban oda tudunk figyelni, könnyebben hozunk döntéseket, de jót tesz kreativitásunknak, társas készségeinknek és úgy általában a testi-lelki egészségünknek.

Következő sorozatunk tárgya az egyik ilyen tipikusan alvási nehézségekkel is jellemezhető zavar, a depresszió lesz!

Kategória: alvászavar, Blog, Mit jelez a testi/ viselkedéses tünet? | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Alvászavarok sorozat 2. rész.: Kezelés 1.: Álmatlanság TESZT és bárányszámolás helyett 13 TIPP, hogy jól aludj!

alvás kígyóAlvászavarok sorozat 2. rész.: Kezelés 1.
Álmatlanság TESZT és bárányszámolás helyett 13 TIPP, hogy jól aludj!

Annak megállapításához, hogy valóban alvászavarunk van-e, és ha van, pontosan miféle, először különböző vizsgálatok elvégzése szükséges. A szakemberek kérdőívek segítségével és/vagy szóban kérdeznek ki (akár a hozzátartozókat is, akik megtapasztalhatják, miként viselkedsz “álmodban”) a témával kapcsolatban, ha szükséges, műszeres mérést is végeznek.

Álmatlanság TESZT

A most következő tesztben alvással kapcsolatos tapasztalataidról, problémáidról érdeklődünk: az elmúlt egy hónap során tapasztaltad-e az adott problémát legalább háromszor, és ha igen akkor milyen mértékben? Minden kérdéshez 4 válaszlehetőség tartozik, egyet válassz közülük!

Az elmúlt hónapban legalább 3 alkalommal…

1.kérdés: az elalvás (lámpaoltástól elalvásig):
nem okozott gondot= 0 pont
kissé tovább tartott=1 pont
sokkal tovább tartott=2 pont
nagyon sokáig tartott= 3 pont

2.kérdés: Éjszakai felébredés:
nem okoz problémát= 0 pont
enyhe problémát okozott=1 pont
jelentős problémát okozott=2 pont
súlyos problémát okozott= 3 pont

3.kérdés: Korai ébredés (reggel korábban ébredtél föl, mint szerettél volna):
nem okozott problémát= 0 pont
kicsivel korábban=1 pont
jelentősen korábban =2 pont
sokkal korábban vagy egyáltalán nem aludtam= 3 pont

4.kérdés: Az alvás teljes időtartama:
megfelelő= 0 pont
kissé elégtelen=1 pont
kifejezetten elégtelen=2 pont
nagyon elégtelen vagy egyáltalán nem aludtam= 3 pont

5.kérdés: Az alvás átlagos minősége (függetlenül attól, hogy mennyi ideig aludtál):
megfelelő= 0 pont
kissé rosszabb=1 pont
kifejezetten rossz=2 pont
nagyon rossz vagy egyáltalán nem aludtam= 3 pont

6.kérdés: Nappali közérzet:
megfelelő= 0 pont
kissé rosszabb= 1 pont
kifejezetten rossz=2 pont
nagyon rossz= 3 pont

7.kérdés: Nappali testi és szellemi teljesítmény:
megfelelő = 0 pont
kissé rosszabb=1 pont
kifejezetten rossz=2 pont
nagyon rossz= 3 pont

8. Nappali álmosság
nincs = 0 pont
enyhe=1 pont
kifejezett=2 pont
nagyfokú= 3 pont

Minden válaszlehetőséghez tartozik egy szám, az egyes kérdésekre adott válaszaidhoz tartozó számokat add össze!

10 pont felett álmatlanságra gyanakodhatunk!

Bizonyos zavarok MAGUKTÓL ELMÚLNAK, nem szükséges velük mélyebben foglalkozni, legfeljebb bizonyos óvintézkedéseket lehet érdemes megtenni, hogy az alvajáró ne vethesse ki magát az ablakon;) stb.,
más zavarok inkább GYÓGYSZERES kezelést igényelnek,
vannak azonban olyanok, amelyek ezek mellett vagy helyett inkább PSZICHOLÓGIAI eszközökkel orvosolhatók. A következőkben az ilyesféle kezelésről olvashattok, ami ha alvászavaros vagy (de akkor is ha nem), jót tesz:

A jó, pihentető alváshoz (és friss ébrenléthez) hozzájárul, ha az alábbiakat megfogadjuk:

13 TIPP A JÓ ALVÁSÉRT :

Ébren:
1. Ügyeljünk a rendszerességre: nagyjából ugyanakkor feküdjünk és keljünk hétköznap és hétvégéken is!
2. Rendszeresen sportoljunk, de ne közvetlen lefekvés előtt!
-hogy jólesően elfáradjunk, de már ne legyünk “felpörgöttek”! Konkrétabban: Ideális Kb. 20 perc mozgás legfeljebb 4 órával lefekvés előtt, de már 1 órával előtte semmiképp.
3. Ne szunyókáljunk nappal, ha éjjel nem alszunk jól!
- bírjuk ki, így kellően elálmosodunk estére, hogy “tömbösítetten” kialudjuk magunkat. Ha jó hatással van ránk a szundítás se legen hosszabb 15 percnél.
4. Ne fogyasszunk semmi élénkítőt délutántól: pl. koffeintartalmú italok, mint kávé, tea, energiaital, kóla
-csak kevés kakaót, csokit együnk!
helyette igyunk gyümölcsteát (ügyeljünk, hogy véletlenül ne gyümölcsös ízű fekete teát válasszunk), Jótékonyan hatnak az alvásunkra a gyógyteák, a citromfű és kamillatea, mert enyhe nyugtató hatása van.
5. Ne együnk sokat és nehezet, fűszereset este!
- Lehet, hogy azért “lakunk be” este mert napközben nem ettünk rendesen, pl. kihagytuk a reggelit vagy az ebédet. A főétkezések kihagyása felborítja az alvás-ébrenlét ritmusunkat is, ezért együnk rendszeresen értékes tápanyagban gazdag ételeket. A B vitaminban, kalciumban és cinkben gazdag ételek fogyasztása nyugtatólag hat.
Persze van, akit az zavar, ha üres a hasa, a lényeg, hogy együnk könnyűt és eleget, hogy ne vonja el sem az éhség, sem a teltségérzet, sem a gyomorsav marása a figyelmünket!
6. Ne dohányozzunk, ne fogyasszunk alkoholt!
-Az alkohol, ha horkolunk, veszélyes is lehet, illetve nem jó szokást alakít ki, ha alkoholhoz kötődik az elalvás.

Alvási környezet:
7. Amennyire tudjuk, sötétítsünk el, a hőmérsékletre ügyeljünk, ha fázósak vagyunk, gondoskodjunk a melegről, ha melegünk van alvás közben ellenkezőleg, valamint kerüljük a zajt (pl. bekapcsolt TV)
8. Az ágyat ne használjuk másra (pl. tanulás, munka, netezés, TV nézés, evés), csak az alvás és a szerelmi együttlét színhelye legyen.
9. A lefekvés hasonló forgatókönyv szerint zajoljék!
10. Kapcsolódjunk ki alvás előtt egy-két órával – ebben segíthetnek a különböző lazító módszerek: jóga vagy pl. autogén tréning!
11. Ne nézegessük az órát, fordítsuk le telefonunkat, fordítsuk nekünk háttal az ébresztőórát!- Érdemes lehet megfigyelni, mennyi a természetes alvásigényünk, hogy szokásainkat, teendőinket, ébresztőóránkat ahhoz tudjuk igazítani.
12. Ne erőltessük az elalvást – ne feküdjünk le csak a fáradtság miatt, csak ha már álmosak is vagyunk!
13.Ne hánykolódjunk az ágyban, ha nem tudunk kb. 20 perc alatt elaludni, keljünk föl, várjuk meg, hogy elálmosodjunk, és csak akkor feküdjünk vissza!

Természetesen mindenki más és más, így a probléma oka, természete, valamint a változtatáshoz való viszonya, adottságai is mások, a pszichológussal folytatott kezelés épp ezért mindig az aktuális segítséget kérő SZEMÉLY igényeihez igazodik.
A változások a legnagyobb igyekezet ellenére sem állnak be egyik napról a másikra, az ember működése olyan, hogy ehhez kb. 3-4 HÉT kitartó gyakorlás szükséges.

Talán segít az új szokások kialakításához fűződő nehézségeket átvészelni, ha arra gondolunk,
1. hogy a legjobbakkal is megesik;) :http://www.youtube.com/watch?v=2ajUewCO6zQ
2. hogy az EREDMÉNY az lesz, hogy
immunrendszerünk sikeresebben veszi fel a harcot a betegségekkel szemben,
szívünk nyugodtabban ver, vérnyomásunk jótékonyan lecsökken,
és az agyunk hatékonyabban raktároz el később előhívásra szánt információkat, arról nem beszélve, hogy új ötleteket dobhat ki, míg mi megpihenünk!

A fenti tippek betartása sokszor a gyógyulásnak csak az egyik előfeltétele.
A másik: a pszichológussal folytatott munka.

Következő bejegyzésünkben a pszichológussal folytatott munkát mutatjuk be.

Kategória: alvászavar, Blog, Mit jelez a testi/ viselkedéses tünet? | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Alvászavarok sorozat 1. rész

alvászavaroksorozat1
Mai bejegyzésünkben az alvásról és az alvás zavarairól olvashattok, a következőben pedig ezek kezeléséről fogunk szót ejteni.

Pár szó az ALVÁSRÓL
“8 óra munka 8 óra pihenés 8 óra szórakozás”

Életünk harmadát alvással töltjük.
Az alvás- ébrenlét váltakozása a legalapvetőbb biológiai ritmusunk, mely kapcsolatban áll más ritmusainkkal, sőt valószínűleg részben irányítja is azokat.
Időszakosan (periodikusan) váltakozik, hogy mennyire vagyunk éberek, észleljük és válaszoljuk meg a környezetünkben történteket, illetve vagyunk inkább aktívak mozgásunkat tekintve vagy valamely jellegzetes alváspozíciót vesszük fel, és elalszunk (így van ez a teljes állatvilágban is: a ló áll, a denevér fejjel lefele lóg, az ember leginkább fekszik ).
Az, hogy ez a váltakozás pontosan hogyan alakul, egyfelől függ attól,
hogy hány évesek vagyunk:
Csecsemőkorban gyakran váltja egymást az alvás és az ébrenlét s összességében sokat, 17-18 órát alszunk.
Óvodás korban alakul ki, hogy az alvásunk nem olyan szabdalt, 10-12 óra éjjel és kisebb részben délután.
Serdülőkorban pedig beáll az öregkor beköszöntéig jellemző alvásmintázat, ami 5-12 óra éjjeli alvásból áll. Emellett legtöbbünknek természetes igénye van egy rövidebb délutáni szundításra, amit némely kultúra szieszta formályban intézményesen is szentesít.
Időskorunkra korábban fekszünk és kelünk, és mikor ébren vagyunk, is el-elszundítunk, ha alszunk, is fel-fel ébredünk, ami ebben a korban természetes.
Másfelől alvásunk ideje azon is múlik, hogy személy szerint milyen adottságokat örököltünk : bagoly vagy pacsirta típusúak vagyunk, jellemzően nagy vagy kisebb az alvásigényünk.
Ez utóbbit
és az éjszaka és nappal fényviszonyaihoz való alkalmazkodást
valamint az alvásszakaszok megfelelő időközönkénti váltakozását
az ún. óragének szabályozzák.
Azonban az alvás nem egyszerűen genetikusan meghatározott, ugyanis jelentős hatást gyakorol rá lelkiállapotunk is!

ALVÁSZAVAROK:

Az alvászavarok közül részletesebben azokra térünk ki, melyekben a pszichológus segítsége fontos szerepet játszik. (Van ugyanis olyan alvászavar, ami idővel magtól elmúlik, vagy amire jellemzően inkább gyógyszert adnak, mivel testi jellegű a probléma az oka.)
A most ismertetésre kerülő zavarok közül
az első csoport az alvás során jelentkező szokatlan viselkedésekkel jellemezhető (paraszomniák),
az azt követők esetében az alvás időzítése (cirkadián ritmus zavar)
és időtartama (disszomniák) tér el a szokásostól oly mértékben, hogy az szenvedést okoz. Mindegyik csoportból a lényegesebb zavarokat ismertetjük.

I. PARASZOMNIÁK- szokatlan viselkedés alvás közben

1. Lidérces álom: Talán mindenki álmodott már rosszat, volt rémálma. A lidérces álom zavartól szenvedők (főként gyerekek és serdülők) hasonlót élnek át újra meg újra. Hosszú ijesztő álmaikra, amelyekben akár az életüket érezhetik fenyegetve, részletesen emlékeznek. A normál alvási idő végén ébrednek föl, és viszonylag hamar éberré válnak.
Olyan ijesztőek az álmok, hogy a zavartól szenvedő nem mer visszaaludni, vagy nem mer elaludni sem.
Az ilyesféle álmokat általában valamilyen megrázó életesemény előzi meg, illetve a stressz rossz irányban befolyásolja. Ha a probléma hosszan fennáll, érdemes pszichológushoz fordulni.

2. Alvási rémület/felrettenés zavarban szenvedő általában 4-12 éves gyerekek az alvási idő első harmadában riadnak föl, kiáltással, sikollyal kísérve felülnek az ágyban. Gyakorlatilag pánik reakció jelenik meg, erős félelemmel és testi reakciókkal pl. szapora szívverés, leizzadás formájában. Ők nem tudnak visszaemlékezni az álmaikra és nem igen tudja őket környezetük megnyugtatni.
Ez a zavar általában magától el is múlik serdülőkorra.

3. Alvajárás
Szintén az alvás első harmadában fordul elő, hogy a (többnyire) 4-8 éves gyermek felkel az ágyból és kifejezéstelen arccal járkál, pakolászik. Ha közben nagy nehezen felébresztik, zavartan vagy agresszíven viselkedhet, de ha békén hagyják, általában visszafekszik, de olyan is előfordul, hogy távozik az ajtón vagy akár az ablakon keresztül. Felébredve nem emlékszik semmire, viszont hamarosan éberré válik, olyanná, mint különben. A gyerekkori alvajárásnál elegendő a balesetek elkerülésére odafigyelni.
Viszont ha a jelenség fiatal felnőttnél fordul elő, mögötte gyakran az áll, hogy az illető tudatos ébrenléte során magatartási és kapcsolati problémákkal küzd, ezért érdemes pszichológus segítségét kérnie.

II. CIRKADIÁN (=kb. 1 napos) RITMUS ZAVAR
Az embernél kb. 24 óránként ismétlődik az alvás- ébrenlét körforgása. A szervezet az ember belső ritmusát hozzáigazítja a környezet ritmusához.
A betegségben szenvedők alvás-ébrenlét ciklusa azonban eltér a környezetétől.Több típusa létezik:
1. Később tud elaludni és felébredni, mint szeretne.- a zavar általában serdülő- és fiatal felnőtt korban jelentkezik, és a munkavállalással magától rendeződik, ha nem, akkor súlyos kialvatlansággal jár. Felnőtt korban főként munkájukból kifolyólag éjszakai életet élőket érint, pl. éjszakai portás vagy zenész, dj. A problémát nem orvosolják a gyógyszerek, inkább pszichológushoz érdemes fordulni, aki segít az alvás kezdetét fokozatosan előrébb helyezni.
2. A fenti ellentéte is létezik: Az illető a “tyúkokkal” kel, és ugyancsak korán fekszik. Inkább jellemző azokra, akik idősek és/ vagy nagyon teljesítményorientáltak.
3. Jetleg: Az időzónák közötti utazás során a test biológiai órája nem lesz szinkronban a célállomás helyi idejével, mivel a nappali világosság és az éjszakai sötétség váltakozása eltér attól, amihez hozzászokot: az illető máskor (alkalmatlan időpontban) álmos és éber, mint a helyi idő indokolná.
4. Éjszakai műszakban vagy váltott műszakban dolgozó nem tud aludni, mikor éjszaka van, és álmos, mikor nappal.
5. Egyéb típusok is léteznek pl. a vakoknál gyakori a nem 24 órás alvás-ébrenlét ciklus, mivel a látás nem segíti, hogy az éjszaka és a nappal váltakozását észleljék, és ezt a szervezet “belekalkulálja” alvás-ébrenlét ciklusuk szabályozásába, így csak a belső órájuk érvényesül. (Ilyesmi kiváltható, ha hosszabb ideig teljes sötétben él valaki. Épp ezért imitálják egy ideje az űrhajókon is a földi nappal és éjszaka váltakozását.)

III. DISSZOMNIÁK- több vagy kevesebb alvás a kelleténél

1. HIPERSZOMNIA- aluszékonyság
A hiperszomniától szenvedők hosszabban vagy nappal is alszanak.
A jelenség oka egyes esetekben lelki okokra vezethető vissza: ekkor az illető mintegy “belemenekül” az alvásba, pl. a depressziósok 20%-a.

A most röviden ismertetésre kerülő 2 esetben az ok testi:

- Narkolepszia- ellenállhatatlan alvásrohamok
A narkolepsziások hirtelen önkéntelenül álomba zuhannak nappali tevékenységeik közben.
Akár össze is eshetnek, méghozzá leginkább akkor, ha valamilyen erős érzelmet élnek át.
Az is előfordulhat, hogy az alvás elején vagy végén “félálomban” olyan dolgokat tapasztalnak, melyek valójában nincsenek jelen,
esetleg alvási bénulást élnek át, melynek során pár percig nem tudnak megmozdulni sem (mindez vagy magától vagy az illető megszólításával elmúlik).
A betegséggel, ami a tudomány mai állása szerint valószínűleg az immunrendszer működésével áll kapcsolatban, a legnagyobb baj, hogy könnyű félreértelmezni.
Az orvosok a más betegségekre is potenciálisan utaló tünetek miatt az ebben szenvedő személyt félrekezelhetik, másból eredő hallucinációkra, epilepsziára vagy gerincbetegségre gyanakodva.
Ugyanígy a laikus emberek is félreértelmezhetik a narkolepsziások tüneteit: az ismerősök azt hihetik, hogy azért alszik el az illető, mert annyira untatja a mondandójuk, vagy feltételezhetik, hogy kicsapongó életet él vagy gondolhatják, hogy pl.kábítószerfüggő stb.
Azért sem árt mindenkinek tudni a betegség mibenlétéről, hogy megértően kezelhessük ebben szenvedő embertársainkat, ami csak hazánkban 4-7000 embert érint.
A betegség tünetei gyógyszeresen kezelhetők.
(A nappali tünetek mellett
az éjszakai alvás sem szokványosan zajlik, normál esetben az elalvást követően kb. másfél órával jelentkezne a (nagy agyi aktivitással és álmodással járó) REM fázis, ehelyett a narkolepsziásokál -és a légzéssel kapcsolatos alvászavarnál is- előfordul, hogy ez már 20perc után bekövetkezik.)

- Légzéssel kapcsolatos alvási zavar esetében az agy alvás során sokszor (több százszor) átmenetileg (10-60 másodpercre) oxigénhiányos állapota kerül. Lényegében a fulladás elkerülésének érdekében a zavarban szenvedő személy, aki tipikusan egy erősen horkoló és túlsúlyos felnőtt vagy középkorú férfi, pillanatokra felébred. Az éjszakai fel-felébredéseiről az illető nem tud, csak azt veszi észre, hogy napközben is túlzottan álmos.
Ilyen tünetek összefügghetnek az agy, illetve a szív és érrendszer kóros működésével vagy belgyógyászati jellegű problémákkal.
A zavar kezelése fontos, mert növeli annak az esélyét, hogy magas vérnyomás, szívinfarktus vagy stroke alakuljon ki, illetve kártékony a gondolkodásra nézve is.
A probléma a normál testsúly elérésével kezelhető, emellett ügyelnünk kell rá, hogy elhagyjuk a nyugtatókat, altatókat és az alkoholt, mert ezek életünket veszélyeztetik az által, hogy megakadályozhatják, hogy még idejében kapcsoljon a szervezetünk, hogy nem kap elég oxigént, és felébresszen minket.
A megfelelő diagnózis felállításához és a kezeléshez forduljunk az erre szakosodott alváscentrumokhoz.

2. INSZOMNIA-álmatlanság

Az inszomniások elsősorban attól szenvednek, hogy nehezen megy nekik az elalvás, vagy hogy nem alusszák át az éjszakát, felébrednek, vagy esetleg az alvás során nem eléggé pihenik ki magukat. Egy-egy alkalommal ilyesmi talán már mindannyiunkkal előfordult, alvászavarra csak akkor kell gyanakodnunk, ha egy hónap elteltével sem változik a helyzet.

Harmadunk szenved legalább egy-két inszomniás tünettől, kb 10%-unk pedig krónikusan (azaz hosszan avagy vissza-visszatérően). Ha 65 év felettiek vagy ha nők vagyunk ennél rosszabbak az arányok. Nemcsak egyszerűen arról van szó, hogy hány bárányt számolunk meg, mire elalszunk,
az inszomniának ugyanis kellemetlen egészségügyi következményei vannak, mind lelki, mind testi betegségek: depresszió, szorongás, krónikus fájdalom, elhízás, magas vérnyomás és egyéb szív és érrendszeri megbetegedések, amelyek miatt az ember értékes idejét produktív ténykedés helyett orvosnál rostokolással töltheti.

Az éjszakai kellemetlenségeket tetézi, hogy kielégítő alvás híján nappal sem érezzük magunkat teljesértékűnek:
Az alvás nem frissít fel, kialvatlanul ébredhetünk,
nappal is álmosak maradhatunk,
fáradtak, rossz közérzetűek lehetünk,
úgy érezhetjük, hogy kevésbé van kedvünk belefogni dolgokba,
nehéz lehet célirányosan, kitartóan odafigyelnünk, illetve eszünkbe idéznünk azt, amit tenni szeretnénk vagy kellene,
hibákat véthetünk,
iskolai vagy munkahelyi teljesítményünk romolhat
ingerlékenyek, feszültek lehetünk,
fejfájás vagy emésztőrendszert érintő tünetek gyötörhetnek,
nappal is az alvásunkkal kapcsolatban aggodalmaskodhatunk,
életminőségünk tehát romolhat.

Az inszomnia nemcsak hajlamosít bizonyos betegségekre, hanem következménye is lehet különböző lelki és testi betegségeknek, valamint életmódunknak.

Amennyiben az alvás és az ébren töltött órák során tapasztalható problémák szenvedést okoznak, és/vagy emberi kapcsolataink illetve teljesítményünk kárára válnak, akkor érdemes szakemberhez fordulnunk.

Következő bejegyzésünkben az álmatlanság okairól és kezeléséről írunk.

Addig is:)
http://www.youtube.com/watch?v=LuqEbRzy_t8

Kategória: alvászavar, Blog, Mit jelez a testi/ viselkedéses tünet? | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Hamarosan jön az alvászavarok sorozat!

alvás 1

Kategória: alvászavar, Blog, Mit jelez a testi/ viselkedéses tünet? | Címke: | Szóljon hozzá most!