A pszichorendelés válaszol – Szexuális traumák 3.

szex trauma 3
Előző két bejegyzésünkben a hozzánk érkezett szexuális traumákkal kapcsolatos kérdésekre válaszoltunk, érintettük, hogy mi minden számít erőszaknak, mi jellemzi az elkövető személyiségét általánosságban, és szóltunk gyermekkorban elszenvedett erőszakról.
Ma a pszichológus által nyújtható segítségről lesz szó, ezen belül a b) pontban esik szó a környezet reakciójáról, melyre az érdeklődő konkrétan is rákérdezett..

Ahogyan a pszichológus segít

Minél korábban fordulunk pszichológushoz egy- egy trauma után (legyen az szexuális vagy egyéb jellegű), annál több hosszútávú problémát spórolunk meg magunknak,
hiszen kevés lehetőséget hagyunk arra, hogy a történtekből levont (tudatos vagy tudattalan) következtetések beépüljenek a gondolkodásunkba, és félelmeink eluralkodjanak a mindennapjaink felett,
illetve tenni tudunk az ellen, hogy ne elnyomjuk, majd bevillanó képek formájában újra meg újra átéljük a történteket, hanem feldolgozzuk azokat.

Ez nem jelenti, hogy évek vagy évtizedek elteltével már kár lenne szakember segítségét kérni, épp ellenkezőleg. Az ilyen súlyos traumák feldolgozásához előbb vagy utóbb, de mindenképp kérjük szakember segítségét, hiszen minél makacsabban épülnek be személyiségünkbe a trauma hatásai, annál fontosabb az objektíven látó, összefüggéseket felismerő szakszerű segítség.
Elképzelhető, hogy különböző életterületeinken megtapasztalt problémáink mögött nem gyanítanánk a régi eseményt vagy eleve nem is tűnne problémának az adott dolog, hanem azt gondolnánk, ez a világ rendje. Ezzel szemben könnyen meglehet, hogy problémáink kisebb vagy nagyobb része az átélt trauma hatása, melynek felismerésében és kezelésében nagy segítség a pszichológus.
A szakember több módon is tud segíteni, lássuk melyek ezek:

a) A legalapvetőbb tényezője a pszichológusi segítségnek az, hogy VAN, AKI MEGHALLGAT.
Az erőszakot elszenvedők gyakran esnek abba a “hibába”, hogy nem beszélnek eleget vagy semennyit a traumáról. Ennek oka lehet az, hogy szégyellik magukat, vagy nem akarják terhelni a környezetüket, vagy nem számítanak (akár rossz tapasztalataik miatt) megfelelő reakcióra a környezettől. A csend pedig növeli az elszigeteltséget és szégyenérzetet, arról nem is beszélve, hogy az elkövető számára (ha még jelen van az életünkben) is kiszolgáltatottabbá tesz.

A pszichológus elfogulalatlan, titoktartó, támogató és megértő közeget teremt ahhoz, hogy nyíltan beszéljünk a történtekről. Már önmagában is jó érzés megtapasztalani, hogy valaki meghallgat, együtt érez, nem tart felelősnek. Hab a tortán:), hogy segítségével a kiutat is megtalálhatjuk problémáinkból, és feldolgozhatjuk a történteket.

b) Idővel, ha már felkészültünk rá, nem csak a pszichológusnak, hanem a KÖRNYEZETÜNK támogatásra és megértésre képes tagjainak is érdemes ELMONDANUNK, mit éltünk és élünk át.

Ennek hála megtapasztalhatjuk, hogy sokan megértenek, együtt éreznek, támogatni szeretnének. Így emberi kapcsolataink is mélyülnek, és elszigeteltségünk is csökken,
hisz egyrészt szeretteink mellénk állnak, segíteni akarnak,
másrészt nem cipelünk egy súlyos titkot,
harmadrészt kiderülhet akár az, hogy nem vagyunk egyedül a problémánkkal, akár az, hogy senki sem gondolja, hogy szégyenkeznünk kellene.
Ahhoz, hogy fel tudjuk dolgozni a traumát, fontos, hogy bizalmat szavazva forduljunk valakihez, , aki(k)kel nyíltan tudunk beszélni a történtekről. Ez hozzájárul, hogy ne azt érezzük, hogy el kell játszanunk, hogy minden rendben van, akkor is, amikor épp rossz passzban vagyunk.

A pszichológus segíthet abban, hogy leküzdjük a beszélgetéssel kapcsolatos félelmeinket, és átgondoljuk, kinek mit szeretnénk elmondani, milyen reakció esne jól tőle, illetve milyen támogatásra számítunk, ha számítunk.

Ha félünk másokkal beszélni, a szakemberrel közösen megtalálhatjuk ennek GYÖKERÉT.
Gyerekek ellen elkövetett erőszaknál a leggyakoribb, hogy az elkövető MEGFENYEGETI az áldozatot, zsarolja valamivel, és az ebből fakadó félelmek máig élőek lehetnek.
A másik gyakori ok a félelmek mögött, hogy beszéltünk már a történtekről, de NEM A MEGFELELŐ REAKCIÓT kaptuk válaszul.
Ha pl. ismerős/ rokon követte el az erőszakot, gyakran előfordul, hogy a környezet hitetlenkedik, bagatellizál, dühös lesz, az áldozatot ítéli el stb.
Az is elképzelhető, hogy a környezet idővel “ráun” a panaszkodásra, és azt mondogatja, lépjünk tovább, de ebben segíteni nemigen képes, csak elvárja, hogy kevesebbet beszéljünk a traumáról.

Ha olyannal (is) szeretnénk beszélni, akitől esetleg negatív reakcióra számítunk, a szakemberrel ennek kezelésére is felkészülhetünk.

Azt is átgondolhatjuk, milyen reakció és támogatás ESNE JÓL a beszélgetés után. Arra vágyunk-e, hogy megöleljenek, vagy inkább együttérző szavak esnének jól, szükségünk van-e valamilyen segítségre, amit kérni szeretnénk (legyen ez akár csak annyi, hogy a másik beszélgessen velünk erről máskor is, vagy akár olyan gyakorlatias dolgok, mint az elkövető feljelentése stb.)
Ha tudjuk, mit szeretnénk kapni, ezt el is mondhatjuk, így kiküszöbölve, hogy csalódnunk kelljen, mert a másik nem találta ki, mire vágyunk, mi esne jól.

Kérdezőnket az alábbiak érdekelték konkrétan is:
-szülők szerepe, az eset rájuk tett hatása
-gyerekkori erőszak esetén a barátok, kortársak gúnyolódó reakciói
-érdemes-e sok évvel később beszámolni a történtekről egy párkapcsolatban, ha úgy érezzük, a truma már “kezelve” van, ha igen, mikor, és hogyan ideális a társnak reagálnia

Lássuk a válaszokat:

A szülők reakcióját ideális esetben az alábbiakat teszik:

- szeretetüket, törődésüket kifejezik, biztonságot nyújtanak
- elmagyarázzák gyermeküknek, hogy ami történt, rossz dolog, az elkövető bűnös, bűnéért csak ő a felelős, a gyerek egyáltalán nem
- elmondják, hogy ugyanúgy szeretik, mint az eset előtt
- az esetről beszélnek, nem kezelik tabu témaként
- a gyermek kérdéseire válaszolnak
- a családtagoktól olyan reakciók kimutatását kérik, ami nincs a gyermek terhére
- pszichológushoz fordulnak, aki szakszerű segítségével tudja kiegészíteni a szülői gondoskodást
- az elkövetőtől elhatárolódnak, ha rokon, ismerős az illető, egyértelműen elutasítják a vele való további kapcsolatot
- a rendőrségen feljelentést tesznek ellene, ezt gyermekükkel is megbeszélik

Ha nem így reagálnak, a gyerek által átélt traumának még súlyosabb hatásai lesznek. Ez esetben fontos segítség a támogató barátoké, rokonoké és a pszichológusé.

Természetesen a szülőkre is hatással lesznek a történtek, érezhetnek dühöt, bűntudatot, szégyent, tehetetlenséget, bosszúvágyat, fájdalmat stb., vagy igyekezhetnek elhessegetni, bagatellizálni a problémát, ha ismerős az elkövető, vagy ha nem akarják magukat vádolni, amiért ez megtörténhetett. A szakemberi segítség a szülők esetében is fontos lehet.

Kortársak gúnyolódó reakciója

Ha az eset ismert a kortársak körében, és gúnnyal reagálnak, a felnőttek feladata, hogy megértessék velük, hogy súlyos bűn, amit az elkövető tett, és hogy szörnyű ezt átélni az áldozatnak. A környezete feladata nem az, hogy a dolgát nehezítse, hanem hogy támogassa, együtt érezzen és vigasztalja.

Szintén a felnőttek feladata elmondani az erőszakot elszenvedett gyermeknek, hogy butaság, ahogy társai reagáltak, nem az ő szégyene, ami történt.

Az eset megbeszélése a párunkkal

Ha jó párkapcsolatot ápolunk, megbízunk a másikban, előbb- utóbb megosztjuk vele életünk fontos fordulópontjait, nem kell, hogy máshogy legyen ez a trauma kapcsán sem.
Nem tabu a trauma.
Attól, hogy adott esetben sikeresen feldolgoztuk a traumát, még része az életünknek, ezért ha meghitt, intim, titkoktól mentes párkapcsolatra vágyunk, melyben a másik igazán ismer minket, érdemes megosztanunk a történteket. Ha ódzkodunk ettől, az jelentheti, hogy mégsem dolgoztuk fel tökéletesen a történteket, vagy hogy a párkapcsolatunkkal van valamilyen probléma.

Arra, hogy mikor beszéljünk, a válasz az, hogy akkor, amikor megbízunk a társunkban, és vágyunk arra, hogy teljesen megismerjen.

Szintén kérdés volt, hogy hogyan érdemes reagálnia a párnak. Természetesen ideális esetben együttérzőn, támogatón, érdeklődőn, segítségét szükség esetén felkínálva. Ha nem így reagál, érdemes átgondolni, mi ennek az oka, és az esetleges párkapcsolati, vagy párunk egyéni problémáit kezelni.

c) A pszichológus azt is el tudja mondani, hogy milyen tünetek várhatóak egy ilyen trauma után, mik azok a tipikus hatások, melyekkel egy elszenvedett szexuális erőszak jár. Ez pedig nagy segítség lehet abban, hogy TUDJUK HOVA TENNI a problémáinkat, és pl. ahelyett, hogy levonnánk a konklúziót, hogy az élet minden területén csődtömegek vagyunk, és csak rossz fog velünk történni, megértsük, hogy amit tapasztalunk, az LOGIKUS FOLYOMÁNYA AZ ESEMÉNYEKNEK, ezáltal értsük, hogy mi a baj, és kulcsot kapjunk a kezünkbe, hogy problémáink közös gyökerét szakemberi segítséggel kezelni tudjuk.

d) A szakemberrel folytatott munkának fontos része az ÖNÉRTÉKELÉS HELYREÁLLÍTÁSA.
A szexuális erőszakot elszenvedők gyakran szégyellik magukat, önbecsülésük csökken az események hatására. A beszélgetések során megtanulhatjuk “JÓZAN” fejjel látni a történteket: Ha egy barátunkkal történt volna, elítélnénk őt? Rólunk árulkodik vagy az elkövetőről, hogy ez történt? stb.

e) Sokan úgy érzik, hogy viselkedésükkel ők idézték elő az eseményeket. A közös munkának az is célja, hogy tisztázzuk és megértsük, bármit csináltunk is, bárhogyan viselkedtünk is, ha netán flörtöltünk is, vagy egy ideig mi is akartuk a szexuális együttlétet, NINCS OLYAN, AMI FELJOGOSÍTANA SZEXUÁLIS ERŐSZAKRA! Onnantól, hogy valamire nemet mondunk (bármilyen ponton és bármilyen előzmények után), a másik félnek kötelessége (lenne) ezt tiszteletben tartani.

f) A traumák kezelésének általános elveit (pl. az emlékbetörések kezelését) már kifejtettük a poszttraumás stressz-zavar kezelésénél illetve a szexuális zavaroknál. Ezekről bővebben olvashattok az alábbi linkeken:

http://www.pszichorendeles.hu/pszichologia-grafologia/blog/a-trauma-utani-stressz-zavar-ptsd-kezelese-ami-tortent-szomoru-de-megtortent-az-eletem-megy-tovabb.pszichologia

http://www.pszichorendeles.hu/pszichologus-grafologus/mit-jelez-a-testi-tunet/szexualis-zavar

“A pszichorendelés válaszol!” rovatunkban szeretettel várjuk további kérdéseiteket!

Kategória: A pszichológus válaszol, Blog, Mit jelez a testi/ viselkedéses tünet?, szexuális zavar | Címke: , | Szóljon hozzá most!

A pszichorendelés válaszol! Szexuális traumák 2.

szex trauma 2
Kérdezőnk a szexuális erőszak kapcsán tett fel kérdéseket. Ennek mibenlétéről és hatásáról előző bejegyzésünkben olvashattatok, ma az elkövető személyéről és a gyermekkorban elszenvedett erőszakról lesz szó.

Az elkövető

Sokunk fejében talán az él az erőszakról, hogy a sötét parkban előugrik egy idegen, az áldozatra veti magát, majd elfut. Ezzel szemben a felmérések szerint a valóságban nem ez a gyakori, csak az esetek negyedében ismeretlen az elkövető. A szexuális erőszakot többségében barátok, KÖZELI ismerősök, rokon vagy a partner követi el. Az elkövetők nagyrészt FÉRFIAK, ritkán, kb. minden tizedik esetben nők.

Bár nem lehet egy klisét ráhúzni arra, hogy milyen ember az elkövető, a felmérések szerint viszont vannak olyan TULAJDONSÁGOK, személyiségjegyek, amik jellegzetesen előfordulnak az elkövetőknél. Ezek a következők:

Mások problémái kapcsán közömbösek
Gondolkodásuk korlátolt, rugalmatlan
Az állatokkal és a gyermekekkel szemben gyakran kegyetlenek
Túlérzékenyek, apróságok is intenzív érzelmeket váltanak ki belőlük
Féltékenyek
Bűnösség érzését ébresztik áldozatukban
Bagatellizálják az erőszakot
Tárgyiasítják a nőket ill. a férfiakat, nem emberként, hanem eszközként kezelik őket
Erőszakosak, durvák a szexben
Gyakran fenyegetnek erőszak alkalmazásával
Áldozatként tüntetik fel magukat, hogy igazolják tetteiket
Gyűlöletet keltenek áldozatukkal szemben a közös környezetükben
Emberi kapcsolat megvonásával zsarolnak
Megvalósíthatatlan elvárásaik vannak, nem lehet nekik megfelelni
Beszédük durva, bántó
Hisztériás kitöréseik vannak

A legtöbb nemi erőszakot elkövető személy azt gondolja, áldozata megérdemli, ami történt. Jellemzően opportunisták, élnek a kínálkozó lehetőséggel, “győzedelmeskedni” igyekeznek, arra való tekintet nélkül, hogy az áldozat mit mond, mit visel stb., éppen ezért az áldozatnak legtöbbször kevés esélye van “leállítani” támadóját.

Gyermekkorban elszenvedett szexuális abúzus

Ahogy mondtuk, az erőszak gyakran zajlik családon belül, és az áldozat sokszor egy gyermek. Mivel kérdezőnk erre a témára is rákérdezett, az alábbiakban részletesebben is kifejtjük.

A gyermekkorban elszenvedett erőszak valószínűleg GYAKORIBB, MINT GONDOLNÁNK, pontos számokat viszont nem ismerünk, hiszen ez az a trauma, amiről az áldozatok többségek még évtizedek elteltével is csak nehezen vagy egyáltalán NEM BESZÉL.
Ennek oka lehet, hogy túlzottan is megterhelő az emlékezés, vagy hogy az áldozat bűntudatot érez, jó eséllyel meg is tiltották, hogy beszéljen erről, esetleg megtorlást is kilátásba helyeztek, ha mégis megtenné. Ami biztos, hogy minden társadalmi rétegben előfordul, és legtöbbször APÁK követik el a LÁNYAIK ELLEN.

Ez a fajta nemi erőszak sokszor nem jár behatolással, de a simogatástól kezdve az orális erőszakig bármi ide tartozhat.

Ha lehet ezt rangsorolni, egy gyerek ellen elkövetett erőszak talán még SÚLYOSABB következményekkel jár, mint a felnőttkorban elszenvedett.
Ez esetben egy védekezésre képtelen, szüleinek kiszolgáltatott embert bántanak, a biztonságosnak hitt otthonban. Az elkövető rokon igyekszik elhitetni a gyerekkel, hogy ő így fejezi ki a szeretetét, gyakran ártatlan játéknak feltüntetve a súlyos erőszakot. Nemi erőszak hatására sokszor egy felnőtt is összezavarodik, pláne egy gyerek, akinek fogalma sincs a szexről, és arról, hogy mi számít bántalmazásnak, mi a normális egy kapcsolatban, és mi nem.
Az elkövető gyakran le sem bukik, mert a környezet számára annyira elképzelhetetlen az erőszak eshetősége, hogy fel sem merül benne, hogy ez is oka lehet a gyermek szorongásos vagy regresszív tüneteinek, vagy annak, hogy az adott rokon sokat van kettesben a gyerekkel.

Az erőszakra gyakran csak évtizedekkel később derül fény. Akár gyermek-, akár felnőttkorban mondja el az áldozat, hogy mi történt, nagyon fontos (lenne) a környezet támogató reakciója és a szakemberi segítség igénybevétele.

A kérdező kíváncsi volt arra, milyen hatást gyakorol egy heteroszexuális gyermekre, ha a nemi erőszakot azonos nemű személy követi el.
A nemi erőszakból fakadó lelki problémák egyik lényeges alapja az áldozatnak az a nem tudatos meggyőződése, hogy azt kapta, ami neki jár: “OLYAN VAGYOK, AHOGYAN BÁNNAK VELEM”. Ahogy az, hogy kihasználtak, eredményezheti azt a meggyőződést, hogy “kihasználni való” vagyok, úgy az azonos nemű ilyetén közeledése okozhat olyan benyomást, hogy “arra vagyok jó, hogy azonos nemű vágyának tárgya legyek”. Ez a elképzelés elbizonytalaníthat egy alapvetően heteroszexuális gyermeket. Tulajdonképpen a traumából levont következtetés az, ami gondot okozhat, de ez a következtetés és az erre adott reakció egyénenként változó. A pszichológus segít azonosítani a magunkra nézve negatív és téves következtetéseket, és szakmai eszköztára segítségével feloldja azokat.

Következő bejegyzésünkben a környezet reakciójáról és a pszichológusi segítségről lesz szó.

Kategória: A pszichológus válaszol, Blog, Mit jelez a testi/ viselkedéses tünet?, szexuális zavar | Címke: | Szóljon hozzá most!

A PSZICHORENDELÉS VÁLASZOL – Szexuális traumák 1.

szex trauma 1
“Kedves Szerkesztők!

A poszttraumatikus stressz fogalmát és fajtáit szépen összeszedtétek. Ezen belül – amennyiben lehetséges – egy kényes téma megközelítése érdekelne: a szexuális traumák bővebb kifejtése. (Ismeretségi körben előfordult, de szakember által már “látott” probléma, ezért – ahogy eddigi kifejtéseiteknél, úgy itt is – kiemelten név nélküli kérdés.)
- Erőszakkal (akár első szexuális élményként) vagy manipulatív eszközökkel.
-Legtöbbször a sajtóban férfi által nő sérelmére elkövetett zaklatást szokás (persze attól még jogosan) kidomborítani. Kérlek, térjetek ki az azonos neműtől érkező abúzusra is, főleg heteroszexuális gyermek esetén, tehát nagyon is ellentétes elv mentén elszenvedett traumát említve.
- Ha azonnal kiderül(t volna) és nem sokkal később elindul(t volna) a kezelés, milyen stratégiák mentén halad(t volna) a szakember?
Ha bármilyen okból (fenyegetettségből, bűntudatból, környezetbéli/társadalmi elutasítottságtól való szorongásból, stb., illetve ezek miatt egyéni “elrendezési” stratégiába vetett hitből…) csak évek vagy akár 10-20 év múltán jut el az ügy szakemberig:
- Milyen jelek mutathatják a trauma kihatását később a szexuális életre? Ezen kívül az élet más területén milyen jellemző problémamegoldási stratégiákat/sémákat eredményezhet? Ezek milyen kihatással lehetnek kapcsolatra – nem feltétlenül szexuális téren? Milyen fizikai szorongások jelentkezhetnek? (Pl. vizelési zavar, ha más a közelben van – de ezen kívül biztos akad még.)”

Kedves Kérdező!

Az alábbiakban pontokba szedve fejtjük ki a nemi erőszakkal kapcsolatos tudnivalókat. Az egyes témakörökön belül találod válaszainkat a konkrét kérdéseidre! Sok kérdést kaptunk ezért több bejegyzésben válaszolunk. Most az erőszak mibenléte és a hatása lesz a téma.

1. téma) Mi számít nemi erőszaknak?

Tetszőleges szexuális aktus,
erőszaknak minősül, ha létrejöttében NEM VOLT EGYETÉRTÉS a partnerek közt, vagy eleve olyan kapcsolatról van szó, ahol az egyetértés kizárt, pl. csalódon belül.

Fontos:

1. A szexuális aktus NEM FELTÉTLEN jelent BEHATOLÁST!

2. Az erőszak pedig NEM FELTÉTLEN jelent valamilyen agresszív cselekedetet.
A FIZIKAI FÖLÉNNYEL való visszaélésen kívül az is erőszaknak számít ha az erőszaktevő áldozatát fenyegetéssel, zsarolással, gyerekek esetében a fenntartások elaltatásával veszi rá valamilyen szexuális tevékenységre.
Talán ezt értette kérdezőnk “manipulatív eszközök” alatt.

3. Mi több az SEM MOND ELLENT az erőszak tényének, ha esetleg az áldozatnak ORGAZMUSA lesz!
Ha az áldozat esetleg orgazmust él át az erőszak során, az még talán rosszabb, mintha nem élt volna át ilyesmit, hiszen nincs összhangban azzal ahogy az esethez viszonyul.
Lehet, hogy tudja, hogy nem akarta az aktust, de a teste olyasfélén reagált mint az akart, élvezetekkel járó együttlétek során, ezért összezavarodhat.
Természetes reakció, hogy az ember ilyenkor magyarázatot keres a történtekre, s sajnos ilyen esetekben az áldozat magában véli megtalálni a hibát, úgy érezheti ő a felelős, felmerülhet benne, hogy talán ő akarta, hogy bántsák.
Emiatt az erőszak során orgazmust is átélt áldozat talán mert úgy érzi nincs rá jogalapja, kevésbé próbál meg segítséget kérni.

TUDNI ÉRDEMES! :
Az ORGAZMUS a test ÖNKÉNTELEN reakciója, ami előállhat akkor is, HA NEM KÍVÁNJUK az egész szexuális aktust!
Ezen felül egy szexuális erőszak során átélt orgazmus nem okoz olyasféle jó érzéseket, mint egy normális együttlét!
Testi, lelki fájdalommal jár :az áldozat fájdalmat érezhet utána a hasában, szégyellheti magát, gyűlölheti a testét.
Az orgazmus és a szégyen, az öröm és a kín összekapcsolódhat az áldozat fejében, ezzel hosszútávon is akadályát képezve a kielégítő nemi életnek.

A tettes mindenképp- orgazmust eredményezve vagy behatolás és dulakodás híján is- BŰNT követ el, ha nem egyezik a szándéka az áldozatéval, aki ennek hatására nagy valószínűséggel traumát él át, annak minden jövőbeli következményével.

2. téma) A trauma hatása

Változó, hogy ki hogyan reagál a traumára KÖZVETLENÜL annak megtörténte után.

Előfordulhat, hogy az áldozat ERŐS ÉRZELMI kitöréseket, zavarodottságot, szorongást tapasztal, sírógörcsei vannak, apró zajoktól is megriad stb.
Az is elképzelhető viszont, hogy a sokk hatására úgy viselkedik, MINTHA MI SEM TÖRTÉNT VOLNA.
Gyakran tapasztalható az is, hogy az illető “LEBÉNUL”, akár a mindennapi feladatok megoldása is gondolt jelenthet számára. Közérzete rossz, nehezen tájékozódik a megszokott helyzetekben is.

IDŐVEL a trauma hatása egyre kevésbé szembeszökő, az áldozat kezd visszarázódni a mindennapokba, a külső szemlélő nem gondolná, hogy szexuális erőszak áldozata volt. Ez viszont nem jelenti, hogy nincs is semmilyen hosszútávú hatása az átélt traumának.
Tipikus tünetek ilyen esetben az alábbiak:
Hirtelen akaratlanul emlékképek villannak be a traumáról, nehezére esik koncentrálni másra, nem meglepő, hogy szexuális és párkapcsolati problémák jelentkeznek, az illető elzárkózik a barátaitól, családtagjaitól, eltávolodik a megszokott helyeitől, igyekezne az emlékek kitörölni, rémálmok gyötörhetik vagy álmatlanság, evés közben hányinger törhet rá, különböző hangulati zavarok alakulhatnak ki nála: harag, tehetetlenség érzet, depresszió, fóbiák, állandó szorongás, melynek nem találjuk az okát, esetleg gyors hangulatváltozások.
Lehetséges, hogy az illető úgy próbálja magát túltenni a traumán, hogy úgy állítja be, mintha jelentéktelen lenne, “lehetne rosszabb is”. Sőt úgy is tekintheti, mintha meg sem történt volna. Vagy “új életet kezd”, hátrahagyva a régi életét, új kapcsolatokat, társaságot keres, máshogy öltözködik, majdnem hogy személyiséget cserél.
A másik véglet is elképzelhető, az illető folyton az esetről beszél és azt hangsúlyozza, mennyire megváltoztatta az életét, esetleg az eset túlzott és nem előremutató elemzésében vész el.

Folytatjuk az elkövető személyével és a pszichológustól kapható kezelés bemutatásával!

Kategória: A pszichológus válaszol, Blog, szexuális zavar | 1 hozzászólás

Szexuális zavarok 6.: A szexuális problémák kezelése 5. – Beszéljünk a szexről! avagy Segíts a másiknak! Úgy ölelj ..

szex_6
“Minek? Vagy megy vagy nem. Ha már beszélni kell róla, az már veszett fejsze nyele.” ?

Ha tetszik ha nem, a szex nem egy magányos viselkedésforma (vagy legalábbis nem csak) -bár vélhetőleg pont társas volta az, amiért tetszik legtöbbünknek:)
Bármennyire jó lenne ha a másik belelátna a fejünkbe, a legnagyobb beleérző képesség esetén is emberfeletti képességeket igényelne ezt teljesíteni mindig minden pillanatban.
(Egy másik bejegyzésünkben arról is írtunk, hogy még a pszichológus is, aki pont a beleérzésre specializálódott szakember sem lát bele maradéktalanul a másik ember fejébe)
Mindenki a saját “szemüvegén” át látja a valóságot, így hiába figyel vagy hangolódik rá a tőle telhető legjobban a másikra, mégiscsak önmaga marad, nem pedig egy kopírozott mása a társának. Ezért aztán nincs mese, némileg másképp érzékeli ugyanazt a helyzetet.
Ennek fényében nem tűnik bajnak, ha eltérünk egymástól, és ezért egyeztetni szükséges.
“Néma gyereknek anyja sem érti a szavát”
Az alapelv szempontjából mindegy, hogy a téma mi, a szex vagy bármi más.
(Itt érdemes megjegyezni, hogy igen gyakori hogy a “bármi más” is fennakadást okoz. Jellemző, hogy abból indulunk ki, hogy mi érthetőek vagyunk, csak a másik mondjuk nem vevő ránk. Sokszor derül ki azonban az , hogy nem fogalmazzuk meg kerek perec, hogy valami milyen jó vagy rossz érzéseket ébreszt bennünk, így a közlendőnk valódi üzenete, megfogalmazás híján, nem megy át…)

Ezek szerint talán érdemesnek tűnik beszélni a szexről. DE! Felmerülhetnek félelmeink ennek kapcsán, lássuk tényleg érdemes-e tartanunk ezektől!

a.) “Félek, hogy megsértem vele a másikat.”
- A másiknak nincs oka megbántódni, hiszen mondandónkat nem szánjuk sértésnek, és mért is lenne az, hisz közös érdekünk a “jó szex”. Ha párunkat sértődékenynek ismertük meg, akár ennek lefektetésével is kezdhetjük mondókánkat. Kapcsolatunk csak akkor lehet hosszú távon is valóban kielégítő, ha egyeztetünk a témáról. Ez a hosszú távú cél talán megéri azt a rövid távú kockázatot is, hogy hirtelen mégis hideg zuhanyként éri párunkat a mondandónk, vagy átmenetileg rosszul esik neki valami.
-Miért rövidtávú? Miért nehéz elrontanunk végleg ezzel a kapcsolatunkat?
Mert nem vagyunk eszköztelenek a párunk megnyugtatásában: elmondhatjuk, hogy tartottunk attól, hogy meg fog sértődni, eszünk ágában sincs megbántani, hanem azt szeretnénk, hogy együtt megoldjunk egy felmerült problémát, melytől mindketten jobban élvezhetjük a szexet é / vagy biztosabbak lehetünk abban, hogy a párunk is meg van vele elégedve.
- Problémáink és kéréseink mellett érdemes elmondani a pozitívumokat is: mi az, amit szeretünk szexuális együttléteinkben.
- Megkérhetjük a másikat, hogy ő is beszéljen saját kívánságairól, így nem egyoldalú a dolog.

b) “Félek, hogy megszégyenülök, ki fognak nevetni”
Végiggondolhatjuk, korábban, ha gyengeségeinkről, kételyeinkről beszéltünk kinevetett bennünket? Mi hasonló esetben gondolnánk bármi rosszat a másikról? Kívülről látva hogyan értékelnénk egy ilyen jelenetet, ha egy barátunk lenne aki a szexről akar beszélni és a párja gúnyolódna rajta? Ha valaki kinevet valakit aki egy kényes témáról próbál párbeszédet folytatni, az tisztességes, helyénvaló dolog-e? Kiről árulkodik mindez: kinevetettről vagy arról, ki gonoszkodott a másik erőfeszítésein?
Ha az eddigi tapasztalataink alapján a párunk nyitott egy probléma megbeszélésére, vagy legalábbis kívülről nézve tiszteletreméltónak tartjuk ha valaki erőt vesz magán és egy kényes témáról beszél, talán kevésbé tűnik kockázatosnak tenni egy próbát és megvizsgálni, hogy az történik-e amitől féltünk, vagy kellemesen csalódunk.
Felkészülhetünk arra is ha félelmeink beigazolódnak. Ha így esne, az sem haszontalan, mivel esélyünk lesz tisztán látni: elgondolkodhatunk, hogy párunk tisztel-e bennünket, fontosnak tartja-e boldogságunkat, érdemes-e vele lennünk vagy sem. Ez utóbbi esetben is fontos viszont, hogy ne vakítson el rossz érzésünk, lássuk meg azt is, ha partnerünk kellemetlen viselkedése saját csalódottságát, félelmét, nehézségeit hivatott palástolni.

c) Ha csak szégyenlősek vagyunk, és zavarba ejt a téma:
Feltehetjük magunknak a kérdést, hogy mi a fontosabb: leélni egy életet félig-meddig vagy nem élvezhető szexuális együttlétekkel, hiába várva hogy egyszer majd a másik kitalálja vágyainkat, vagy megéri erőfeszítést tenni, és akár pirulva elmondani, mit szeretnénk. (Ha gátlásainkkal egyedül nem tudunk/ nem minden területen tudunk mit kezdeni, érdemes pszichológushoz fordulni, és együtt legyűrni a problémát!)

Ha úgy határoztunk, hogy beszélünk:), figyeljünk az alábbiakra:

a) Legyünk egyenesek!
Mondjuk el őszintén és érthetően érzéseinket, kéréseinket, megoldási javaslatainkat.
Nem érdemes köntörfalazni
vagy mondandókat a felénél félbehagyni,
hiszen az a célunk, hogy partnerünk megértse mondandónkat, annak jelentőségét és azt, hogy mi az, amit tőle várunk.

b) Kommunikációnk az “itt és most”-ra vonatkozzon!
Ez nem azt jelenti, hogy ne beszélhetnénk a múltról vagy a jövőről, hanem hogy ne felejtsük el azt hangsúlyozni, hogy amit mondunk, az
hogy kapcsolódik össze a jelen helyzettel, aktuális érzéseinkkel, szóban forgó igényeinkkel. Tehát nem annyi a cél, hogy felsoroljuk, hogy a múltban melyik szexuális együttléttel mi volt a problémánk,
hanem az, hogy ez alapján mire jutottunk, mit szeretnénk, hogy érzünk ma.

c) Magunkról beszéljünk!
Például azzal szemben, hogy vádaskodnánk, a másik fél hibáit emelnénk ki, vagy arról beszélnénk, hogy mit hogy kellett volna máshogy csinálnia,
mondjuk el azt, hogy, mire vágyunk, hogy járjon el akár most akár a jövőben.

d) Használjunk ún. “teljes körű közléseket”!
Ez azt jelenti, hogy egy adott probléma kapcsán ne fukarkodjunk a magyarázattal:
mutassuk be az alábbiak mindegyikét:
a kiváltó eseményt,
az eseményhez fűződő gondolatainkat
és érzéseinket,
valamint a jövőre vonatkozó kérésinket is.

Mivel jóval érthetőbb, ezért építő jellegűbb is pl. ezt mondani:
“Amikor tegnap hozzád bújtam, azt mondtad, nincs most időd a szexre (esemény).
Nem esett jól, mert elutasítva éreztem magam, pedig csak arra vágytam, hogy a közeledben lehessek kicsit (érzelmek, vágyak, motivációk, gondolatok bemutatása).
Szeretném, ha ilyenkor hagynád, hogy pár percre odabújjak (kérés). Ez sokat jelent nekem (ezzel nyomatékosíthatjuk hogy közlendőnk figyelmet érdemel)”.

Ezzel szemben az esetben ha azt mondanánk, hogy
“ Múlthéten is bunkó voltál, nem is szeretsz már!”
, lehet, hogy számunkra egyértelmű lenne mire célzunk,
de párunk érezhetné magát tanácstalannak és tehetetlennek, esetleg dühösnek, mert számára nem volt jelentősége annak, amit mondott, nem tudta, hogy megsértett vele, így nem is emlékszik rá.

e) Ha elmondtuk, amit szerettünk volna, kérdezzünk rá, mi az, amit a partnerünk levont ebből,
így ellenőrizhetjük, hogy valóban úgy értette-e mondandókat, ahogy szántuk.
Ha nem, itt a lehetőség az egyeztetésre.

A fentiek során azokat a módszereket ismertettük nagyvonalakban melyek kifejezetten a szexuális probléma kezelésére alkalmasak. Ahogy minden testi jelzésnél, itt is érdemes azonban feltárni, húzódnak-e alapvetőbb, mélyebb sérülések vagy párkapcsolati problémák vagy általános kommunikációs problémák a szexualitásban megmutatkozó tünet(ek) mögött. Ilyen esetben szükség lehet

- asszertí, (önérvényesítő kommmunikáció) tréningre, melynek segítségével elsajátítható többek közt a negatív és pozitív érzések kifejezése, a határok szabása és a nemet mondás képessége. Erről részletesebben olvashattok itt:
(http://www.pszichorendeles.hu/pszichologus-grafologus/onervenyesito-kommunikacio)

- párterápiára, melyről részletesebben olvashattok itt:http://www.pszichorendeles.hu/pszichologus-grafologus/kapcsolatok

- sématerápira, lásd itt:
http://www.pszichorendeles.hu/pszichologus-grafologus/sema-sorozat

- trauma kezelésére, melyről érintőlegesen olvashattok itt:

http://www.pszichorendeles.hu/pszichologia-grafologia/blog/a-trauma-utani-stressz-zavar-okai-miert-felunk-amikor-mar-nincs-mitol.pszichologia

Ezzel szexuális problémákat és azok megoldását bemutató sorozatunk végére értünk.

Várjuk a témával kapcsolatos kérdéseiteket, melyeket névtelenül válaszolunk meg bejegyzés formájában vagy igény esetén privát üzenetben!

Kategória: Blog, Mit jelez a testi/ viselkedéses tünet?, szexuális zavar | Címke: | Szóljon hozzá most!

Szexuális zavarok 5.: A szexuális problémák kezelése 4.- A múlt az a múlt! Lehet máshogy is!

szex_5Életünk során saját TAPASZTALATAINK, illetve a másoktól hallott utalások, vélemények, történetek alapján kialakul a szexhez való – nem feltétlen tudatos – HOZZÁÁLLÁSUNK.
Ha pl. egy lányt kamaszkorában anyja tetten ért maszturbálás közben, és elítélte érte, és/ vagy azt sugallta, hogy a férfiak főként “alantas” szexuális vágyaik kiélésére “tartják” a nőket, az illetőben jó eséllyel fog tovább élni az a viszonyulás, hogy a szex valamiféle rossz, bűnös dolog, s ez nyilvánvalóan kihathat a szexuális életére is.

Az elszenvedett sérülések hatása sokszor ÉSZREVEHETETLEN, hiszen BEÉPÜL a jelenlegi gondolkodásmódunkba. Ahogy egy-egy trauma hatására vélekedünk magunkról vagy a szexről, a párkapcsolatról, azt az élet TERMÉSZETES velejárójának tekintjük, (még ha neheztelünk is érte). Emiatt a rossz élményből levont tudatos vagy gyakrabban tudattalan következtetéseket NEM KÉRDŐJELEZZÜK MEG.
(pl. egy rossz első szexuális élmény után elképzelhető,
hogy azt a következtetést vonjuk le, hogy a szexuális érintkezés természetes velejárója a fájdalom,
így a későbbiekben kerüljük a szexet,
vagy nem is létesítünk párkapcsolatot,
vagy nem próbálunk meg változtatni azon, hogy fájdalmat tapasztalunk a szexuális együttlétek alatt.
Ennek oka, hogy nem tudjuk, hogy igényt tarthatnánk arra, hogy egy kicsit se fájjon, és arra, hogy partnerünk megértsen, segítőkész legyen)
Mivel a “hiba” a mi készülékünkben van” (a mi gondolkodásunk változott meg a kellemetlen élmény hatására) természetes, hogy egymagunkban nem vagyunk képesek objektíven rálátni a probléma mibenlétére, ezért érdemes SZAKEMBERHEZ fordulni.

A szakember
segít felidézni, TUDATOSÍTANI, hogy ezek miatt az élmények miatt mit gondolunk a szexről (pl. rossz, bűnös dolog),
és hozzájárul, hogy elvonatkoztassunk a saját rossz élményeinktől, és meglássuk a valós (eddig talán nem sejtett) LEHETŐSÉGEINKET.
Pl. anyánk reakciója, mikor rajta kapott,
valóban arról szól-e, hogy a szex rossz, mi pedig alantasak vagyunk,
vagy arról, hogy saját problémái miatt nem tudott megfelelően reagálni arra, hogy észrevette, hogy gyermeke szexuális érdeklődése ébredezik, ahogy az életkorában teljesen egészséges. Elképzelhető, hogy más anyák máshogy állnak a szexualitáshoz, természetesnek gondolják, és segítőkészek, ha gyermeküknél szexuális érdeklődést tapasztalnak.
Az is lehet, hogy mi is máshogy reagálnánk, ha mi lennénk anyaszerepben?

A másik mód ahogy a rossz tapasztalatok meg tudják fertőzni a szexuális életünket az az, hogy nem egy ÁLLANDÓ (és esetleg észrevétlen) elképzelésként vannak jelen,
hanem a legváratlanabb pillanatokban, pl. amikor a szenvedély éppen a tetőfokára hágna, BEVILLANNAK, akár rémképek formájában.
A villanásszerű betöréseknek az az oka, hogy TUDATOSAN NEM nézünk szembe ezekkel a képekkel,
mert elfogadhatatlannak vagy mert túl kellemetlennek érezzük őket,
agyunk igyekszik őket elhessegetni.
Ez viszont nem jelent megoldást a problémára, az élmények MEGOLDÁSRA VÁRVA ilyen módon TÖRNEK UTAT maguknak.
A betüremkedő gondolatok elterelik a figyelmünket az élvezetről, és KELLEMETLENSÉGEKET okoznak: pl. elmegy a kedvünk a szextől, partnerünk elégedetlenné válik, magára veszi a visszakozásunkat, mi magunk is értetlenül állunk a jelenség előtt, és kételkedni kezdhetünk saját vonzalmunkban a partnerünk iránt vagy abban, hogy egyáltalán normálisak vagyunk-e 

Bizonyos élményeknek ez a jelenség természetes velejárója, és kezelhető is szakember segítségével.

Három területen folyik a közös munka:

1.) TUDATOSÍTJUK a negatív gondolatokat: fontos, hogy megfogalmazzuk a betörő képek jelentését, megtaláljuk eredetüket, és a hozzájuk kötődő feszültséget a pszichológus segítségével feloldjuk.

2.) lehetővé tesszük, hogy jobban IRÁNYÍTSUK, hogy mire gondolunk.

A gondolatok irányítását már az is előmozdítja, ha a negatív gondolatok nem saját kényük-kedvük szerint, hanem egy általunk meghatározott időszakban kerülnek a gondolkodásunk középpontjába. Mivel foglalkozunk velük, kevésbé fognak “rászorulni”, hogy pont rosszkor zavarjanak. Ezért a feladat az, hogy a nap egyik részében kizárólag a negatív tartalmú szexuális gondolatainkkal foglalkozzunk.

3.) Megkönnyíti gondolataink irányítását, ha van mire. Ehhez egy hasznos gyakorlat az ún. szexuális FANTÁZIATREZOR.

Ahogy általában a trezorban kincseinket gyűjtjük, a szexuális fantáziatrezorban is értékes szexxel kapcsolatos érzéseket, gondolatokat, fantáziákat halmozunk fel, akár olyanokat, melyekre korábban nem fordítottunk figyelmet, vagy nem is mertünk/ tudtunk/ akartunk gondolni. Akár leírhatjuk (ez általában a hatékonyabb), akár gondolatban rögzíthetjük a szexxel kapcsolatos kellemes gondolatainkat ebben a “trezorban”
.
A nap egyik részében a negatív gondolatoknak engedünk teret a másik részében viszont csak a trezorból merített kellemesekkel foglalkozunk.
A kezelés során felvillanó gondolataink alább fognak hagyni és gyakorlás után képessé válhatunk arra, hogy szex közben is tudjuk gondolatainkat irányítani, és a pozitív képeket, gondolatokat tartalmazó tárra koncentrálni.

folyt. köv.

Kategória: Blog, Mit jelez a testi/ viselkedéses tünet?, szexuális zavar | Címke: | Szóljon hozzá most!

Szexuális zavarok 4.: A szexuális problémák kezelése 3. – A KÖRÜLMÉNYEK megválasztása

szex_4
Előző bejegyzéseinkben a szexuális problémákat fokozatosan feloldó gyakorlatsort és a nehézségek hátterében álló tévhiteket mutattuk be. Ma a körülmények megválasztásának jelentőségére szeretnénk felhívni a figyelmet.

Nem mindegy ugyanis, hogy milyen körülmények közt “látunk hozzá” a szexhez. Mindannyiunkat más és más környezet “hoz hangulatba”, kelt vágyat bennünk, nyugtat meg vagy zavar éppen, ezért is fontos, hogy az optimális környezeti feltételek megteremtésében saját és partnerünk igényeit tekintetbe vegyük.

A MÍTOSZOK (lásd. előző bejegyzésünk) ez esetben is gyakran “közbeszólhatnak”,
mondván hogy “ha valaki igazán akarja, akkor nem zavarják a körülmények”
vagy hogy “az előre megtervezett szexuális együttlét mesterkélt, a vágyat nem lehet akaratlagosan alakítani, csak a spontán szex a jó szex”.

Átgondolhatjuk, hogy tényleg igazat adunk-e ezeknek az automatikus gondolatoknak vagy csak a valóságot eltorzító beidegződéseknek tekintjük őket.

Például az első mítosz kapcsán (“Ha igazán akarom, akkor nem zavarhatnak a körülmények” ) átgondolhatunk egy MÁSIK TERÜLETRŐL vett, de HASONLÓ problémát:
Ha igazán meg akarok szerezni egy állást, akkor mindegy, hogy milyen körülmények között jutok hozzá pl. tisztességtelen eszközökkel?
Ha erre nemmel válaszolunk, felmerül a kérdés, hogy a szex esetében van-e értelme ennyire szélsőségesen gondolkodni.
Az, hogy valamit akarunk, jelenti-e feltétlen azt, hogy mindentől függetlenül is tudunk neki örülni, vagy ellenkezőleg: hatnak ránk a körülmények is?

A másik ok, ami miatt nem érdemes hinnünk ennek a mítosznak az az, hogy könnyedén ÖRDÖGI KÖRBE taszíthat bennünket:
Ha egy rosszul sikerült szexuális próbálkozás után arra a következtetésre jutunk, hogy a HIBA BENNÜNK van, igazán nem is akarjuk a szexet vagy a kapcsolatot,
akkor hamar REMÉNYTELENNEK könyvelhetjük el a helyzetet, melynél csak a TEHETETLEN beletörődés vagy a kapcsolatból való kilépés marad, mint “megoldás”.
Ezzel szemben, ha számításba vesszük, hogy a KÖRÜLMÉNYEK is lehetnek ZAVARÓAK, nekiállhatunk KÍSÉRLETEZNI, hogy milyen helyzetben tudunk felszabadultak lenni, és élvezni a szexet a partnerünkkel.

A másik tévhit (“ami tervezett, az mesterkélt és élvezhetetlen”) kapcsán is átgondolhatunk egy HASONLÓ példát:
Amikor randiztunk, akkor is előre megterveztük az együttléteinket.
Kiábrándító volt vagy épp ellenkezőleg? Lehet, hogy még erősítette is a szexuális vágyat a várakozás, készülődés?
Ha életünk többi fontos eseményét előre megtervezzük, a szexet miért ne lehetne?

A körülmények megválasztása tehát teljesen TERMÉSZETES dolog,
NEM elvárás, hogy minden egyes pillanatban és minden egyes helyzetben EGYFORMÁN kívánjuk a szexet,
és abból, hogy ez így van, nem következik, hogy nem is akarjuk igazán.
Természetesen az, hogy a körülmények megválasztása is fontos lehet, nem zárja ki azt, hogy bizonyos helyzetekben pedig épp hogy a spontán szex esik jól.

A lényeg az, hogy a spontán és a tervezett szex is lehet élvezhető, és nem kell végletes következtetésekre jutnunk, ha hiba csúszik a számításba, és valami nem úgy sikerül, mint szerettük volna. Ehelyett átgondolhatjuk az adott együttlétben szerepet játszó körülményeket, és levonhatjuk a tanulságot a következő alkalomra.

Következő bejegyzésünkben azoknak a rossz tapasztalatoknak a kezeléséről lesz szó, melyek megnehezítik, hogy a jelenben felhőtlenül élvezzük a szexet!

Kategória: Blog, Mit jelez a testi/ viselkedéses tünet?, szexuális zavar | Címke: | Szóljon hozzá most!

Szexuális zavarok 3.: A szexuális problémák kezelése 2. – A szexuális tévhitek

szex_3
Előző bejegyzésünkben azokról a gyakorlatban elvégzendő feladatokról olvashattatok, melyek segítik a szexuális problémák megszüntetését. Azon kívül azonban, hogy mit hogyan csinálunk szex közben, az is nagyon fontos, hogy mi él minderről a fejünkben!

A szexxel kapcsolatban számos mítosz és tévhit van a köztudatban, melyek leírják, mit, hányszor, hogyan, milyen eredménnyel stb. “kell” csinálni. Ezek az elképzelések -mint a mítoszok általában- nagyon messze vannak attól, ami életszerű, viszont annál inkább alkalmasak arra, hogy beindítsák a teljesítménnyel kapcsolatos szorongást, ami ördögi kört eredményez: minél inkább szorongunk, és foglalkoztat problémánk, annál kevésbé fogjuk élvezni a szexet.

A pszichológussal folytatott munkának ezért az is fontos területe, hogy észrevegyük, a mi fejünkben kimondva és kimondatlanul milyen “szexszabályok” élnek, és ahelyett, hogy hallgatnánk beidegződéseinkre, átértékeljük azt, hogy ezeknek mennyi igazságot tulajdonítunk.Téveszméink felismerése, közös átgondolása, az objektív tények figyelembe vétele sokszor önmagában is elég bizonyos szexuális zavarok feloldására.

Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakoribb mítoszokat, majd hozzáfűzünk pár felmerülő kérdést vagy szembeötlő ellenérvet:

“A férfiaknak NEM kell, hogy ÉRZELMEIK legyenek.”

- Ha ez igaz lenne, a férfiak tetszőleges érzelmi állapotban ugyanolyan “teljesítményre” lennének képesek, és minden egyes alkalommal ugyanannyira élveznék a szexet.
Hogy egy szélsőséges példát hozzunk:
Azon talán nem lepődünk meg, ha egy férfi, aki épp gyászolja egy családtagját, kirúgták az állásából, megnőtt a lakáshitele és nem boldog a barátnőjével, adott napon épp nem képes a szexre.
Az hihető-e vajon, hogy a szexuális teljesítmény nem feltétlen független attól, hogy vannak-e és milyen érzelmei a partnere iránt?
Még azt is megengedhetjük, hogy attól, hogy a férfi érzelmei pozitívak partnere iránt, szintén ingadozhat a teljesítmény, ahogy hullámzik az is, hogy mennyire izgul, milyen a hangulata stb.

“A szexben, mint minden másban, a teljesítmény MÉRHETŐ.”

- Ha a szexre úgy gondolunk, mint valami versenyre, ahol teljesíteni kell, szinte biztosra vehetjük, hogy előbb- utóbb kudarcot vallunk: lesz olyan, hogy nekünk vagy a partnerünknek nem lesz orgazmusa, vagy egyáltalán, az egész folyamatot kevésbé élvezi a szokásosnál.
Kérdés, hogy mennyire építő jellegű erre úgy tekinteni, mint egy “BUKÁSRA”, és ha netán az eset megismétlődik, elkönyvelni, hogy ROSSZ SZERETŐK vagyunk.
Vagy: tekinthetünk-e inkább úgy a szexre,
mint komplex tevékenységre, melynél nagyon SOK TÉNYEZŐ BEFOLYÁSOLJA, hogy mikor melyik pontját mennyire élvezzük, hogyan esik jól stb.
Valamint az, hogy az élvezet “szintje” nem állandó, hanem INGADOZÓ, TERMÉSZETESEBB mint az elképzelt állandó szint, és ez az EMBERI MIVOLTUNKBÓL FAKAD, nem pedig képességeinkből, “bénaságunkból”, vagy abból, hogy “rossz szeretők” vagyunk.
Ez egyben azt is jelenti, hogy egy esetleges “hullámvölgy” vagy tökéletlenség nem kell, hogy lebénítson, mert azt gondoljuk “béna vagyok, úgyis mindegy, mivel próbálkozok”, hanem sok LEHETŐSÉGÜNK VAN VÁLTOZTATNI, ha valamivel elégedetlenek vagyunk.

“A szex a férfi felelőssége.”

- Ha ez igaz lenne, a nő feküdhetne, mint egy fadarab, és ez nem rontana sem a férfi, sem a nő élvezetén.
Ahogy egy boldog párkapcsolathoz sem gondoljuk, hogy elég hacsak egyik fél dobja be magát, hasonlóképp egy intimitást, szenvedélyt, bizalmat, kommunikációt feltételező területen, a szexben sem tűnik logikusnak így vélekednünk.

“Minden fizikai érintkezésnek szexuális érintkezésbe kell torkollnia.”

- Ez alapján egymás érintésének egyetlen célja lehetne, a szexuális élvezet,
és KIMARADNA MINDEN EGYÉB: pl. egy összetartozás érzést keltő simítás, vagy egy vigasztaló ölelés. Talán egy kapcsolattól mást is várunk, mint szexuális élvezetet. Ezt átgondolva láthatjuk, hogy mi magunk sem értünk egyet ezzel a mítosszal.

“A férfiaknak képesnek kell lenniük egész éjszaka szexuálisan aktívnak lenni.”

- Ahogy váltakozik, mikor mihez van kedvünk, mire van szükségünk, úgy váltakozik a szexuális vágy is. A szexuális együttlétnek van egy biológiailag meghatározott íve, és mivel az egész éjszaka sok órát jelent, így számos együttlétet feltételez, nehéz elképzelni, hogy ez idő alatt bárki minden pillanatban ugyanúgy készen áll a szexre. (Egy orgazmus után ember legyen a talpán, aki ugyanolyan elánnal esik neki a másiknak, mint annak előtte:)
Egy nőnek sem feladata, hogy állandóan egyformán kívánja a szexet, vagy képes legyen 40 km-t megállás nélkül lefutni, ugyanígy egy férfitől sem életszerű elvárni, hogy egész éjjel lankadatlanul szeretkezzen.
Egyénenként, és egyénen belül helyzetenként változó, hogy ki mennyi szexre, fizikai aktivitásra vágyik illetve képes.
Ha a mítoszban hiszünk, nyilván elszomorodunk, hogy partnerünk érdeklődését csak egy órán át sikerült fenntartani, hiszen gondolhatjuk, hogy ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy nem vagyunk elég jó nők, elég jók az ágyban, és ezért érthető mód a másik nem is vonzódik hozzánk.
Ha a reális magyarázatot tekintjük, jóval kevésbé fogunk szomorkodni, hiszen tudjuk, hogy valószínűleg nem a személyünknek, hiányosságainknak szól az, ha partnerünk egy órán belül elszenderedik, hanem AZ EMBER BIOLÓGIAI KORLÁTAINAK.

“A túl sok maszturbáció rossz dolog.”

- Mi okozná a “rossz” voltát?
Nekünk árt, káros? Nem..
Származik bárki másnak hátránya, baja belőle? Maximum az a partner bántódhat meg rajta, valódi ok nélkül, csupán a téves elképzelései miatt, aki az ezt követő mítoszban hisz. De ennek ellenére sem ártottunk valójában vele.
Egy szóval valójában az önkielégítés NEM KÁROS SEM MAGUNKRA SEM MÁSOKRA NÉZVE, ezért nemigen marad józan érv, ami ezt a mítoszt támasztja alá.
Az ilyen vélekedések hátterében gyakran valamilyen GYERMEKKORUNKBAN BELÉNK NEVELT SZÓLAM áll, nem pedig észérvek alapján történő értékelés, erre érdemes emlékezni, mielőtt végképp elítéljük magunkat.

“Ha valakinek van szexuális partnere, akkor nem lehet igénye az önkielégítésre.”

- Az önkielégítés és a partnerrel való szexuális tevékenység két KÜLÖNFÉLE élmény, miért lenen szükséges választanunk közülük? Arról nem beszélve, hogy az önkielégítés még gazdagíthatja is a közös szexuális együttlétet, van ugyanis, akiben épp ez kelt vágyat.

“A jó szex erekciót/ behatolást/ orgazmust igényel.”

- Ha élvezzük a szexnek azokat a formáit, fázisait is, melyek vagy nem járnak behatolással vagy nem végződnek orgazmusban, miért kellene “leszavaznunk” őket?
Valószínűleg ennél jobb “vonalvezető”, ha arra figyelünk, hogy MI AZ, AMIT ÉLVEZÜNK.

“Ha valaki másról fantáziálok, az azt jelenti, nem vagyok boldog a jelenlegi partneremmel.”

- Ha arra gondolok, hogy egyszer meghalok, az azt jelenti, hogy öngyilkos akarok lenni? Ez esetben talán könnyebben válaszolunk nemmel.
Lehet, hogy szex esetében is megtehetnénk?
Természetesen a másról fantáziálás lehet annak is a jele, hogy nem vagyunk boldogok a partnerünkkel, de nem szükségképpen utal épp erre, nem ez az egyetlen magyarázat. Támpontul szolgálhat valódi érzéseink kikutatásában az a tény, hogy ha valóban nem vagyunk boldogok a partnerünkkel, annak vélhetőleg SZÁMOS MÁS JELE is akad, nem csak ez.

És ez csak egy rövid felsorolás volt azokról a tévhitekről, melyek leggyakrabban előfordulnak a pszichológushoz fordulók körében.
Ha belegondoltok, biztosan felfedeztek magatokban is olyan beidegződéseket, melyekre szinte tudattalanul hallgattok.
Ha sikerült pár ilyet megtalálni, arra buzdítunk Titeket, hogy ne csak az elképzelésetek mellett, hanem az ELLENE szóló érveket IS gondoljátok át, akár saját tapasztalatokat, akár másoktól hallottakat felidézve.
Ha árnyalódik a kép, talán (még) felszabadultabbá és nyitottabbá tesz!

Természetesen nem kell átesnünk a ló túloldalára sem, ahogy gondolkodás nélkül elfogadni, úgy gondolkodás nélkül megcáfolni sem érdemes a bennünk felmerülő vélekedéseket.
Hasznos azon is elgondolkodnunk, hogy MIÉRT PONT EZ a mítosz “talált meg” minket. Ha a mítoszban magában kevés is az igazságtartalom, elképzelhető, hogy értékes információkkal szolgál saját érzéseinkre, félelmeinkre nézve.
Például: ha azon vesszük észre magunkat, hogy bűntudatunk van amiatt, hogy maszturbálunk, vagy amiatt, hogy eközben nem a párunkra gondolunk, érdemes átgondolni, hogy van-e valami más, amiből ez a bűntudat származik, és azért “kenjük” a maszturbálásra, mert könnyebb ezt bevallanunk magunknak, mint például azt, hogy problémánk van a kapcsolatunkkal, nem vonzódunk a párunkhoz stb. Ha szembenézünk a valós problémával, lépéseket tehetünk a megoldás felé!

Következő bejegyzésünkben arról lesz szó, hogy miért is van jelentősége a körülmények megválasztásának!

Kategória: Blog, Mit jelez a testi/ viselkedéses tünet?, szexuális zavar | Címke: | Szóljon hozzá most!

Szexuális problémák sorozat 2. rész: A szexuális problémák kezelése 1.

szex_2
Szexuális zavarok esetében sokan nehézkesen fordulnak pszichológushoz,
mert kellemetlen számukra a témáról beszélni,
illetve nem tudják, mire számíthatnak.
Hogy ne legyen “zsákbamacska” a pszichológusi segítség, a következő napokban összefoglaljuk, hogy néz ki a közös munka, mely alapvetően 5 területen zajlik!
Természetesen a megoldás mindig SZEMÉLYRE/PÁRRA SZABOTT, az alapvető kezelési elvek speciális formát öltenek az egyes esetekben. Itt az alapvető irányvonalakat ismertetjük.

A mai napon az első területről, A SZEXUÁLIS GYAKORLATOKról lesz szó.

Ezen belül az érzéki fókusz gyakorlattal kezdünk, melynek első két pontja mindkét nemnek szól, második két pontja pedig a nőkre koncentrál. Ezek után a kifejezetten férfiaknak szóló technikákról olvashattok.

A szexuális problémák hátterében gyakran az áll, hogy valami oknál fogva nem úgy tekintünk a szexuális együttlétre, mint egy ÖRÖMÖKET TARTOGATÓ FELFEDEZŐÚTRA. Lehet, hogy olyannyira lefoglal egy gondolat, hogy pl. itt teljesítenünk kell, hogy nem fordítunk figyelmet saját és/vagy a párunk testének működésére, így aztán NEM is jövünk TISZTÁBA vele.

Az ÉRZÉKI FÓKUSZ gyakorlat célja, hogy kikísérletezzük, megtapasztaljuk, mi esik jól, és mi kevésbé, és hogy ezt kommunikáljuk is a másiknak.A szexuális élvezetre, az érzékelésre, egymás izgatásának élményére figyeljünk ahelyett, hogy az kötne le, hogyan “teljesítünk”, lesz-e orgazmusunk vagy sem. Éppen ezért eleinte nem is cél az orgazmus, ahogy azt a feladat leírásában látni fogjátok.

A gyakorlatnak 4 szakasza van. Egyik feladatról a másikra akkor lehet továbblépni, ha az előző már jól megy, azaz kiváltódik a szexuális IZGALOM (tehát nem az orgazmus!).

1.) Örömszerzés- nemi szerveket elkerülve
Első lépésben az a feladat, hogy a NEMI SZERVEK ÉRINTÉSE NÉLKÜL! szerezzünk örömöt a másiknak.
Érdemes ehhez a feladathoz este, vacsorát és fürdést követően, a napi terhektől megszabadulva kezdeni.
Az egyik fél a HASÁRA fekszik, és a másik fél a lehető leggyengédebben és érzékibben simogatja a fejet, füleket, nyakat, hátat, a törzs két oldalát, feneket, lábakat, akár testápoló olajokkal, krémekkel.
A továbbiakban a kapó fél a HÁTÁRA fekszik, és folytatódik az érzéki masszázs, továbbra is a nemi szervek, illetve mellek érintése nélkül.
Ezután SZEREPCSERE következik, aki eddig adott, az fog kapni.

Nincs előírva, hogyan kell érezni a gyakorlat közben, ha fárasztó vagy unalmas, abba lehet hagyni, a következő találkozáson úgyis átbeszélésre kerülnek ennek okai.
A gyakorlat tanulságait, mi hogyan volt KELLEMES, mi és mi miatt KELLEMETLEN, akár kettesben, akár a szakember segítségével fontos MEGBESZÉLNI, hiszen ebből kap mindkét fél információt, hogyan szerezhet örömöt a párjának.

2.) Örömszerzés- nemi szerveket is érintve- KÖZÖSÜLÉS NÉLKÜL
A következő szakasz célja is a szexuális izgalmi állapot kölcsönös kiváltása.
Marad az első szakaszban szereplő simogatás, de most már a nemi szerveket is lehet izgatni, viszont NEM olyan módon (erővel és frekvenciával), hogy ORGAZMUST váltson ki.
Ebben a szakaszban behatolásról még nem lehet szó, fontos, hogy e tekintetben teljes és kölcsönös legyen a bizalom a pár tagjai közt.

Nők teendői:
a feladat a partner testrészeinek simogatása úgy, ahogy az számára izgató, most már a PÉNISSZEL és a HERÉKKEL való játékot is beleértve.
Az izgatáshoz lehet használni az UJJAKAT és az AJKAKAT.

Férfiak teendői:
a feladat első része a partner egész testének simogatása, igyekezvén erotikus érzéseket kiváltani, majd következhet a MELLEK és mellbimbók szájjal és KÉZZEL való izgatása, majd a csikló és végül a hüvelybemenet környékének simogatása.
A gyakorlatnak egy jól működő változata, ha a térdeplő férfi PÉNISZE ÉRINTNI!a klitoriszt a simogatás során.

A gyakorlatot követő üléseken elemezve az átélt élményeket sokféle serkentő és gátló tényezőre derülhet fény, megbeszélésükkel a pár tagjai egyre magabiztosabbá, kompetensebbé válhatnak a szexuális örömszerzés terén.

3.) Közösülés-ORGAZMUS NÉLKÜL
Ha a megelőző gyakorlatokban a pár már el tudja érni a megfelelő szexuális izgalmi szintet (merevedés, nedvesedés), következhet a
“PÉNISZ A HÜVELYBEN” gyakorlat.
Ennek lényege, hogy a BEFOGADÓ fél (heteroszexuális kapcsolatban a nő) SZABÁLYOZZA az aktus minden aspektusát: kezdetét, mélységét, időtartamát, mozgások módját, erősségét stb., ezt legegyszerűbb úgy tenni, ha ő van FELÜL.
Ebben a szakaszban nem feladata a partner (vélt vagy valós) igényeit követni, átmenetileg “ÖNZŐNEK” kell lennie ahhoz, hogy megtanulja, hogyan érezhet a hüvelyével, mi esik jól neki.

Ha a férfi partner túlságosan erős izgalmat érez,
jelzi azt,
várnak egy kis ideig,
majd folytatható a gyakorlat, akár a csikló egyidejű ingerlésével.

Ha a nő már elégedett azzal, amit átélt,
vagy elfáradt,
esetleg orgazmusa van,
befejeződik a gyakorlat.

4.) Közösülés-korlátok nélkül:)
Ha az előző gyakorlatoknak eredményeképp a nő már könnyedén szexuális izgalomba kerül, az eredeti értelemben vett KÖZÖSÜLÉSRE kerülhet sor.
Ebben az esetben is tanácsos lehet eleinte, hogy A BEFOGADÓ FÉL IRÁNYÍTSON, lassúságra, fokozatosságra törekedve.
Illetve továbbra is érvényben van az a szabály, hogy NEM AZ ORGAZMUS ELÉRÉSÉRE KELL KONCENTRLNI, hanem a szexuális izgalom fokozására, az “UTAZÁS ÉLVEZETÉRE”’, különböző testhelyzetek és ingerlési módok kipróbálására.

Előbb-utóbb mindkét fél el fogja érni az orgazmust.

Ahogy írtuk, az érzéki fókusz gyakorlat első két pontja “uniszex”, a második két pontja viszont elsősorban a nőkre koncentrál, az alábbiakban bemutatjuk a

FÉRFIAKnak szóló további technikákat is!

Merevedési zavarok esetén:

Az első feladat ebben az esetben az érzéki fókusz gyakorlatok első 2 pontja tehát
a nem szexuális érintkezés gyakorlása, a legkellemesebb érintkezések megtalálása.
Ezek után a hangsúly fokozatosan áttevődik a pénisz és herék ingerlésére, a izgalom ily módon való kiváltására. Az erekció létrejötte itt még nem elvárás, behatolás szintén nem történik.
A harmadik lépésben az izgalmi állapot már tetszőleges szintig fokozható, akár orgazmusig.
Ha ezt már rendszeresen elérjük, át lehet térni a közösülésre.

A legtöbb merevedési zavar esetén az EREKCIÓ JELENTKEZIK ugyan, de a behatolás során rövid idő alatt MEGSZŰNIK.
A gyakorlat lényege ezért az, hogy ha stabil erekciót érez a férfi, néhány másodperc erejéig BEHATOLÁS kerülhet sor,
majd a hüvelyből VISSZAHÚZVA a férfi MAGÁNAK ingerli péniszét.
Ha ismét stabillá vált az erekció, az előzőnél HOSSZABB behatolás történhet.
Ezt HÁROMSZOR kell ismételni,
egyre hosszabb behatolással,
illetve ha az erekció bármikor gyengülne, ismét át kell térni a kézzel való izgatásra.
Ha a három behatolás után még fennáll az erekció, a férfi ELÉLVEZHET, péniszét a hüvelyből KIHÚZVA , ismét SAJÁT péniszét ingerelve.
Ahogy a több a sikerélmény és a férfi bizalma nő, lehetővé válik a hüvelyben való erekció. Ennél a gyakorlatnál a nőknek érdemes síkosítót használni, hogy megkönnyítse a behatolást.

Korai magömlés esetén:

Az egyik lehetőség itt is az ÉRZÉKI FÓKUSZ gyakorlat,
tehát fizikailag relaxált állapotban a nő általi izgatással az erekció és a “túlpörgötthöz” képest “nyugodt” szexuális izgalmi állapot elérése.

Egy másik feladat az ún. STOP-START technika.
Ekkor a nő van felül, lassú fel- le mozgásokat végez a péniszen, a férfi pedig jelzi, ha érzi a magömlés közeledtét, partnere ekkor megáll.
A stop- start többszöri ismétlése után el szabad élvezni..

A harmadik lehetőség pedig az, hogy a behatolás után egyik fél SEM kezd el MOZOGNI,
hanem megvárják, míg a HOZZÁSZOKÁS miatt csökken a pénisz érzékenysége (kb. 10 perc). Ezután CSAK ANNYI mozgás ajánlott, amivel az erekció FENNTARTHATÓ. Ez a gyakorlat segíti a férfit, hogy minél hosszabban tartsa fenn az erekciót orgazmus előtt.

Következő posztunkban azokról a szexuális tévhitekről lesz szó, melyek szintén jelentős mértékben járulnak hozzá a szexuális problémák kialakulásához!

Kategória: Blog, Mit jelez a testi/ viselkedéses tünet?, szexuális zavar | Címke: | Szóljon hozzá most!

Szexuális problémák sorozat 1. rész: Ami a szexet illeti…

ameli
Korábbi bejegyzéseinkben sokféle testi tünetben (is) megnyilvánuló lelki problémáról olvashattatok már, most sokak számára kényesebb vizekre evezünk: a szexuális zavarokra.

Talán meglepő, de felmérések szerint a LAKOSSÁGNAK kb. FELE szenved valamilyen kisebb vagy nagyobb szexuális zavartól, nők és férfiak, fiatalok és idősebbek vegyesen. Töredékük fordul viszont csak szakemberhez, pedig hatékony módszerek léteznek ezeknek a problémáknak a kezelésére!
Számos elképzelés él a fejünkben, ami visszatarthat minket attól, hogy a szexuális problémáinkat felszínre hozzuk magunk vagy a párunk előtt, és hogy megoldásokat keressünk. Talán közrejátszik az is, hogy a szexről jobban feltételezzük, hogy szavak nélkül, vagy magától kell mennie, mint más tevékenységekről, legyen az pl. akár a mások előtti felszólalás vagy a gyász kezelése. Kellemetlennek, “cikinek” érezhetjük vele foglalkozni, talán mert egy amúgy jó kapcsolatot veszélyeztetnénk vele, hiszen úgy gondolhatjuk, egyikünk “hibás” a problémák keletkezésében. Gondolhatjuk azt is, hogy természetes, hogy egy kapcsolatból az évek során kikopik a szex, és hihetjük, hogy ezt el is kell fogadnunk, vagy az egyetlen megoldást az jelentheti, hogy továbblépünk.

Azonban nem szükséges semmiféle kicsit is rossz helyzetet elfogadnunk, mert a problémák kezelhetők!

Mai bejegyzésünkben a szexuális problémák fajtáiról és okairól, következő bejegyzésünkben kezeléséről olvashattok.

SZEXUÁLIS PROBLÉMÁK FAJTÁI

A szexualitással szorosan összefüggő zavaroknak alapvetően 3 típusa van:

1. a NEMI IDENTITÁS ZAVARAI. Ennek a lényege, hogy ha biológiailag férfiak vagyunk, nőnek, ha nők vagyunk férfinak érezzük valójában magunkat. (tehát nem azon van a hangsúly, hogy akihez vonzódunk milyen nemű, hanem mi kicsodának érezzük magunkat.)

2. a PARAFÍLIÁK. Ez esetben a hagyományostól eltérő dolgokhoz vonzódunk szexuálisan- ide tartozik:
a) az exhibicionizmus: Ilyen a klasszikus “mutogatós bácsi”, aki abban leli örömét, hogy nemi szerveit gyanútlan IDEGENeknek mutogatja.
b) a fetisizmus: Ilyet is hallunk/használunk (olykor nem helyesen), hogy xy-nak ilyen vagy olyan fétise van. Hivatalosan a fetisiszta valamilyen ÉLETTELEN TÁRGY használatával vált ki intenzív szexuális fantáziákat, ezzel a bizonyos tárggyal kapcsolatban érez késztetéseket vagy gyakorol szexuális magatartást. Mindez akkor számít betegségnek, ha a tevékenység vonzereje dacára jelentős szenvedést is okoz, illetve a szociális és munkahelyi funkciók romlásához vezet.
c) a frottőrizmus: ez esetben az illető HOZZÁDÖRGÖLŐZIK pl. a buszon olyasvalakihez, aki ebbe nem egyezett bele, ez által ébrednek szexuális fantáziái, késztetései, gyakorol szexuális magatartást.
d) a pedofília: Talán leginkább közismert, hogy a pedofilok szexuális fantáziái, késztetései vagy tevékenysége GYERMEKre irányul.
e) és a szexuális mazochizmus: Ilyenkor a személy akkor szexuális fantáziját saját maga (tényleges, nem tettetett) megalázása, megverése, megkötözése vagy más módon kiváltott SZENVEDÉSE tüzeli, ez iránt érez vágyat, ilyen természetű szexuális tevékenységet gyakorol előszeretettel.

3. és a SZEXUÁLIS MŰKÖDÉS ZAVARAI – a továbbiakban ennek fajtáit, okait és a pszichológusi segítség mibenlétét fogjuk leírni, hiszen ez érint legtöbbeket

A szexuális működés zavarai 4 csoportra oszthatók fel aszerint, hogy a szexuális együttlét mely szakasza sérül:

1.) VÁGY zavarai : ide tartozik, pl. ha nem kívánjuk a szexet vagy kifejezetten “undorodunk” tőle, ellenérzésünk van vele szemben

2.) IZGALMI FÁZIS zavarai: ez esetben az izgalomba kerülés sérül, ami megmutatkozhat pl. az merevedés és a nedvesedés zavarában

3.) ORGAZMUS zavarai: férfiak esetében ide tartozik a korai magömlés, illetve férfiaknál és nőknél egyaránt az orgazmus hiánya

4.) FÁJDALOM: az együttlét során vagy utána fájdalmat érezhetünk a nemi szervekben, illetve a nők izomgörcsöt tapasztalhatnak a hüvelyben, medencében, combban, farizmokban

SZEXUÁLIS PROBLÉMÁK OKAI

Ahogy minden testi tünet esetében, a szexuális zavaroknál is érdemes orvoshoz fordulni, hogy ellenőrizzük, problémánknak van-e bármiféle fizikai oka, ami orvosi kezelést igényel. Ha nincs, biztosra vehetjük, hogy a háttérben lelki okok állnak, de ugyanúgy érdemes ezeknek is utánajárni akkor is, ha az orvos talál valamilyen fizikai elváltozást.

Legtöbbünknek talán valamilyen súlyos trauma, mint pl. az erőszak jut eszébe akkor, amikor a szexuális zavarok lehetséges okaira gondol, esetleg párkapcsolati problémák vagy félelem a teherbe eséstől, fertőző betegségektől stb. Fontos azonban tudni, hogy nem feltétlen van ilyen egyértelmű kapcsolat a kiváltó ok és a tünet között. Ahogy a többi testi tünet, pl. pánik esetében is (http://www.pszichorendeles.hu/pszichologia-grafologia/blog/a-panik-kezelese-ne-ess-panikba-es-mindig-legyen-nalad-torulkozo-mi-tobb-te-vagy-a-torulkozo.pszichologia) számos különféle okot tárhatunk fel különböző embereknél, a szexuális zavarok mögött is szinte bármi állhat, mint pl. az alacsony önértékelés, a túlzott megfelelési vágy, a bizalmatlanság, a könyörtelen mércék stb-stb., lásd. a séma sorozatunkban leírt sérüléseket és ezekre válaszul kialakult beidegződéseket. (http://www.pszichorendeles.hu/pszichologus-grafologus/sema-sorozat. )

Összefoglalva, a szexuális működéssel kapcsolatos problémák okai leggyakrabban az alábbiakban keresendők (az egyes okokat tételesen nem itt szemléltetjük, hanem a rájuk kínált megoldásokkal együtt következő bejegyzéseinkben):

- párkapcsolati problémák, melyek kihatnak a szexualitásra (is)
- kommunikációs problémák a partnerek közt (egymás vágyainak hiányos ismerete)
- saját testünk működésének hiányos ismerete
- elterjedt szexuális tévhitek
- korábbi rossz szexuális élmény
- gyermekkori tapasztalatok, melyből azt a következtetást vontuk le, hogy a szex rossz/ bűnös/ fájdalmas/ élvezhetetlen stb. (pl. a szülők kommunikációja miatt)
- nem megfelelő körülmények a zavartalan szexhez

- saját sémáink – pl. ha “könyörtelen mércék” sémával rendelkezünk (lásd. séma sorozatunkban: http://www.pszichorendeles.hu/pszichologia-grafologia/blog/100-osnak-kell-lenni.pszichologia), elkönyvelhetjük magunkban -tudatosan vagy tudattalanul- hogy csak a tökéletes szexuális élmény az elfogadható, melyhez szükséges a tökéletes test, a tökéletes zavartalanság, vagy épp ellenkezőleg a tökéletesen izgalmas és szokatlan körülmények, partnerünk kimondatlan vágyainak tökéletesen pontos kitalálása, a tökéletes befejezés, és se vége se hossza a felsorolásnak. Ha ilyen magas elvárásokat támasztunk, szinte soha nem leszünk elégedettek, így egyre szorongóbbá, egyre göcsösebbé válhatunk, ami miatt egyre inkább el fog lehetetlenülni a kielégítő szexuális élmény.

Ez a helyzet állhat tehát elő ennek a sémának az esetében, de gyakorlatilag bármelyik sémával és bármelyik egyéb okkal hozhattunk volna példát. Azt szeretnénk ezzel szemléltetni, hogy bármilyen apró beidegződésünk kiváltó ok lehet, és mivel számunkra természetes (hiszen egy gyakran nem is tudatosuló, rutinos hozzáállásról, viselkedésről, vélekedésről van szó), gyakran észrevehetetlen.

Nem érdemes tehát olyanokkal halogatni a probléma megoldását, hogy “nem is történt velem semmi szörnyűség, nem kell ezzel foglalkoznom”. Ha úgy gondoljuk, lehetne jobb is a szex, érdemes tennünk ezért, akár párunkkal beszélgetve- kísérletezve, akár ha így nem megy, -mert nem találjuk vagy a valódi okot, a kiváltó problémát, vagy a megfelelő megoldást vagy mert nem sikerül őszintén beszélnünk egymással ebben a témában-, szakember segítségét kérve.

Hogy minél kevésbé legyen “mumus” a pszichológus, következő posztunkba leírjuk, mire számíthattok, ha szakemberhez fordultok valamilyen szexuális problémával.

Kategória: Blog, Mit jelez a testi/ viselkedéses tünet?, szexuális zavar | Címke: | Szóljon hozzá most!

Itt a bikini szezon! Le a textillel! EVÉS- majd szexuális zavarok – jönnek az új sorozatok a pszichorendeles.hu- n!

bikini

Kategória: Blog, evészavar, Mit jelez a testi/ viselkedéses tünet?, szexuális zavar | Szóljon hozzá most!