Jogod van szabadon kifejezni magad!

önkifMinden emberi lény alapvető lelki szükséglete a szabad önkifejezésazaz hogy gondolatait, érzéseit, igényeit azonnal és nyíltan, őszintén kifejezze!

Alapvető kommunikációs jogaink közé tartozik egyebek mellett,

-hogy nemet mondhassunk anélkül, hogy bűntudatot éreznénk

-hogy meghallgassanak és komolyan vegyenek

-hogy kérjük, amit szeretnénk

Ha ezt a szükségletünket és jogunkat nem érvényesítjük vagy érvényesíthetjük, az káros a lelki és ezen keresztül a testi egészségünkre is.

Ha tartósan nem fejezzük ki magunkat, különösen igaz ez a haragra, akkor az bizonyítottan hajlamosít pl. a rák kialakulására.

A nem megfelelő kommunikáció károsítja emberi kapcsolatainkat, és ezen keresztül újabb csapást mér egészségünkre is.

Az említett kommunikációs jogokról itt olvashatsz:

https://www.facebook.com/147598735309603/photos/pb.147598735309603.-2207520000.1414504954./461075370628603/?type=3&theater

Az önkifejezés testi egészségre gyakorolt hatásáról pedig itt:

https://www.facebook.com/147598735309603/photos/pb.147598735309603.-2207520000.1414504880./608986009170871/?type=3&theater

Kategória: Blog, Önérvényesítő kommunikáció | Címke: | Szóljon hozzá most!

Így jussatok közös nevezőre!

6 és 9Eddigi bejegyzéseinkben véleményünk, érzéseink kifejezésének jogosságáról és módjairól szóltunk, és arról, hogy mely helyzetekben lehet tipikusan ezen jogainkat érvényesíteni. Most kicsit részletesebben kitérünk ennek mikéntjére.
Érzéseink, véleményünk kifejezése akkor jár sikerrel, ha célba is ér.
Ehhez szükséges, hogy a felek nyitottan álljanak egymáshoz, amit a beszédünket kísérő metakommunikatív jelzésekkel, a “testünkkel” is előmozdíthatunk.
Bármilyen konfliktus kezelésének alapja, hogy ne árnyakkal hadakozzunk, hanem abból induljunk ki, ami a másik félben valóban lejátszódik és viszont.

Ezért:

Hallgassuk meg a másikat! Mutassuk ki, hogy érdekel, amit hallunk!- alkalmazzunk AKTÍV HALLGATÁSt!

ehhez:

Miközben a másik beszél, NÉZZ RÁ, és menj hozzá viszonylag KÖZEL- ezzel kifejezed, hogy POZITÍVAN viszonyulsz a másikhoz.

FIGYELJ arra, amit a másik mond!- ne hagyd hogy saját benyomásaid eltérítsenek, mert informciókat veszíthetsz.

Mutasd ki ÉRDEKLŐDÉSEDET! Nyugtázhatod, hogy “vetted az adást” azzal, hogy BÓLOGATSZ, hümmögsz, “aházol”…

Így optimális feltételeket teremtettél ahhoz, hogy a másik mindent elmondjon, amit akart.
A kommunikáció  kétoldalú!

Lehet, hogy még hiányzik valamilyen információ a válaszoláshoz,
ezért:

tegyél föl TISZTÁZÓ KÉRDÉSEKET!

Ha választ kaptál, ellenőrizd a hallottakat oly módon, hogy ÖSSZEFOGLALOD, mi csapódott le benned!

Kérj VISSZAJELZÉST, hogy jól értetted-e, amit a másik mondott, és addig pontosítsatok, míg egyet nem értetek abban, hogy mi hangzott el!

Ha van hozzáfűznivalód, kérd meg a másik felet, hogy HALLGASSON MEG téged!

A saját álláspontodat is foglald össze!

Kérd meg a másikat, hogy ő is foglalja össze, hogy mi volt a te mondókd lényege – míg te jóvá nem tudod hagyni az elhangzottakat!

Foglald össze, milyen hasonlóságokat és különbségeket vélsz felfedezni kettőtök álláspontja között- míg a másik jóvá nem hagyja.

Kategória: Blog, Önérvényesítő kommunikáció | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

Helyzetek, melyekben kiállhatsz magadért!

talcsivaloAz asszertivitás, ahogy arról korábbi bejegyzéseinkben már szó volt, igényeink, jogaink, véleményünk egyenes kinyilvánítása, akár többször, következetesen, ha elsőre nem értük el a kívánt célt.

Különböző helyzetekben az asszertív viselkedés különböző módon alkalmazható:

FEJEZD KI, HOGY ELFOGADOD, HOGY A MÁSIKNAK MÁS SZEMPONTJAI VANNAK!

Ez az a fajta asszertivitás, amikor mások érzéseit, véleményét elismerjük. Ennek hála a másik felismeri, hogy nem utasítjuk el őt magát, csak nézeteink különböznek valamiben, így könnyen szót értünk egymással.
Nem egyenlő a szimpátiával vagy a sajnálattal, hisz nem arról szól, hogy szeretjük-e, szánjuk-e a másikat, hanem arról, hogy bárhogy is érzünk iránta, igyekszünk meglátni a MOZGATÓRUGÓIT, hogy jobban megértsük, így hatékonyabban kommunikáljunk. Konfliktusos helyzetben és agresszív személlyel szemben kifejezetten hasznos az effajta viselkedés.

Pl.: Megértem, hogy fontos számodra a karriered, de mindenképp szeretném ha egymásra is fordítanánk időt, ha nem is több hetes külföldi nyaralás során, de legalábbis egy itthoni kirándulás erejéig.

TISZTÁZD, HA ELTÉRTETEK A MEGBESZÉLTTŐL!

Ha azt akarod kifejezni, hogy az aktuális vélemény, információ eltér egy korábban már rögzített megállapodástól. Szintén hasznos, amikor eltérést észlelünk a másik szavai és tettei között. Az első cél ilyen esetekben az, hogy tisztázzuk, valóban van-e ellentmondás vagy csak félreértettünk valamit. Ha valóban van eltérés, a következő lépés annak eldöntése, hogy ragaszkodjunk-e eredeti álláspontunkhoz, vagy újabbat javasoljunk. Érdemes ilyenkor nyugodtnak maradnunk, és elmondani, mi a mi értelmezésünk az adott helyzetről, és mit szeretnénk elérni.

Pl.: Abban állapodtunk meg, hogy hétköznaponként Te vásárolsz be, mégis üres a hűtő. Szeretném ha elmondanád, mi volt a probléma.

FEJEZD KI, HA VALAMI BÁNT VAGY ZAVAR!

Ha fel akarjuk hívni partnerünk figyelmét arra, hogy viselkedése nincs jó hatással ránk, egyértelműen elmondhatjuk, hogy hogyan érzünk, mit gondolunk, mi bánt, így partnerünk is felismerheti, hogy mit váltott ki belőlünk.

4 lépcsős technika:

1.: Amikor Te így viselkedsz, beszélsz stb.,
2.: nekem ezt és ezt okozod (hatások, tények),
3.: én ezt érzem,
4.: a jövőben ezt várom el Tőled.

Pl. Amikor nem végzed el alaposan a dolgod, az mindannyiunk közös munkájára rossz fényt vet, és én tehetetlennek és csalódottnak érzem magam. Szeretném, ha  a jövőben precízebb lennél.

ÍGY ADD A MÁSIK TUDTÁRA, HOGY  A VISELKEDÉSE MILYEN KÖVETKEZMÉNYEKKEL FOG JÁRNI:

Ha a másik nem változtat a viselkedésén, tájékoztathatjuk, hogy viselkedésének milyen következményei lehetnek
Az információt tényszerűen érdemes kifejezni, nem indulatosan, személyeskedve.
Ez az asszertivitás legerősebb formája, hiszen fenyegetőnek élheti meg a másik. Akkor érdemes ehhez nyúlnunk, ha az ennél enyhébb változatok nem váltották ki a kívánt hatást és tényleg vannak szankcionálási lehetőségeink, illetve eldöntöttük, hogy élünk is velük, ha kell. Tehát nem az a cél, hogy úgy fenyegessük a másikat, hogy közben nem is gondoljuk komolyan, hanem az, hogy a másik is felismerje, ez így nem mehet tovább, és ha kell, az említett döntést fogjuk meghozni.

Pl. Ha továbbra sem vagy hajlandó megbeszélni a problémáinkat, muszáj lesz meghoznom azt a nehéz döntést, hogy elhagylak, mert így nem látok rá esélyt, hogy boldog legyek.

TISZTÁZD, KI MIT GONDOL!

Érdeklődj, ha szeretnéd tudni, mit érez, gondol a másik.

Pl.: Úgy látom, hogy csalódott vagy, kérlek, mondd el, mit gondolsz, hátha tudunk egy mindkettőnk számára kielégítőbb megoldást találni.

folyt. köv.

Kategória: Blog, Önérvényesítő kommunikáció | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Így állj ki magadért!

asszert körKommunikációnk alapvetően 4 kategóriába sorolható be az alapján, hogy milyen módon igyekszünk – vagy nem igyekszünk- érvényt szerezni érdekeinknek, igényeinknek.

Ha PASSZÍVak vagyunk, nem mondjuk meg mit szeretnénk, mi bánt stb., ehelyett csendben visszahúzódunk, semmit nem teszünk azért, hogy megkapjuk azt, amire az adott helyzetben szükségünk lenne. Pl. bár nem tetszik, hogy az orvos nem informált rendesen a betegségünkről, mégsem fejezzük ki a további tudnivalók iránti igényünket, hanem elkullogunk a rendelőből, hogy aztán majd magunk nyomozzunk szaktudás nélkül.

Pár vonás, ami a passzív kommunikációt jellemzi: tétova, szolgaian alázatos, gátlásokkal küzdő, önsajnáló, elkerülő, várakozó, vesztes, eredménytelen, gyáva, áldozat, erőtlen, jellegzetes válasza a “nekem mindegy”

Ha AGRESSZÍVAK vagyunk, megmondjuk ugyan, hogy mit akarunk, viszont eközben egyáltalán nem vagyunk tekintettel a másik félre, és gyakran a legrosszabbat feltételezzük róla. Pl. nekiesünk párunknak, amiért nem takarított ki, elhordjuk mindennek, ellenségünknek tekintjük ahelyett, hogy elmondanánk, hogy bánt, hogy nem tette meg, amit megígért, és megbeszélnénk, hogy mi volt ennek az akadálya, és mi lehet a megoldás.

Az agresszív kommunikációt jellemző vonások: követelőző, kompromisszumra nem hajlandó, arrogáns, hibáztató (közvetlenül), nem figyel másokra, másokat hibáztat (szembe), elnyomó, megbántó, erőszakos, harsány, győztes, erőfölényt demonstrál, energiát szív el

Ha KÖZVETETT módon kommunikálunk, nem mondjuk ki egyenesen, amit gondolunk, ehelyett célozgatunk, manipulálni igyekszünk a másikat. Az elmaradt takarítás példájánál maradva ilyen esetben így reagálnánk: “Örülök, hogy ismét tapasztalhattam, hogy mennyire fontos neked az, amit megbeszéltünk.”

A közvetett kommunikáció jellemzői: ítélkező, manipulatív, megtévesztő, hibáztató (közvetetten), félig hallgat meg másokat, másokat hibáztat (a hátuk mögött), reagáló, bosszúálló, elnyomó, érzelmileg zsarol, mártír, erőtlen,  tóle is gyakran halljuk: “nekem mindegy”

Ha ASSZERTÍVEK vagyunk, érzéseinket, gondolatainkat, igényeinket stb. kifejezzük mindig, amikor szükségét érezzük, méghozzá olyan módon, hogy közben másokat tiszteletben tartunk. “ÉN- KÖZLÉSEKet” alkalmazunk, tehát nem azt hangsúlyozzuk, mit csinál a másik rosszul, hanem azt mondjuk el, NEKÜNK mi hogy ESIK, mit gondolunk, és mit kérünk ez alapján. Ezzel a MÁSIK FÉL KÉPESSÉGEIT is “AKTIVÁLHATJUK”, hisz nem kell védekeznie vagy visszatámadnia, hanem megérthet minket, és a felmerült témát nyugodtan megbeszélhetjük, közös megoldára juthatunk. Szintén a fenti példánál maradva mondhatnánk ezt: “ROSSZUL ESIK, hogy nem takarítottál ki. Megbeszéltük, de úgy érzem, semmibe vetted a kérésemet. Kérlek, hogy erre figyelj oda a jövőben, ha pedig valami közben jön, egyeztessünk, hogy mi legyen a megoldás!”

Az asszertív kommunikáció jellemzői: én- közlések, közvetlen, őszinte, felelősségvállaló, figyelmesen hallgató, saját magát és másokat tisztelő, kezdeményező, megbocsátó, hatékony, spontán, realista, belső erővel bíró, képesség- aktiváló

A 4 kommunikációs stílus mellett felsorolt jellemzők áttekintésével érdemes átgondolni, melyik stílus(ok) jellemzi(k) megnyilvánulásainkat. Ezután mérlegelhetjük, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az, ahogy jelenleg kommunikálunk, és “tesztelhetjük”, mi történik, ha asszertívan viselkedünk, hogyan változik ennek hatására akár a saját lelkiállapotunk, akár a többiek reakciója, így a velük való kapcsolatunk.

folyt. köv.

Kategória: Blog, Önérvényesítő kommunikáció | Címke: , , , , , | Szóljon hozzá most!

Jogod van kiállni magadért!

asszert jogokA következő napokban abban nyújtunk segítséget, hogy viselkedéseteket úgy változtathassátok meg, hogy az igényeiteknek megfelelően kifejezzen benneteket, ezzel együtt a környezetetek számára is “bevehető” legyen.

Ahhoz, hogy viselkedésetek ez irányban változhasson, 2 témakört célszerű körbejárnunk, amiből az első azoknak a jogoknak a tisztázása, amelyek az efféle viselkedésre feljogosítanak minket.

Függetlenül attól, hogy korábban milyen szemlélettel találkoztál, minden embert egyenlőképpen megilletik az alábbi jogok. Elképzelhető, hogy ezek közül egyesekkel egyet értesz, és lehet köztük, amelyről úgy gondolod, hogy nem igaz, egyáltalán senkire vagy csak rád nem, vagy ha úgy is érzed, hogy megilletne a jog, nem gyakorlod.

Érdemes az alábbi jogokat végigfutni, és kiválasztani, melyek azok, amiket rendszeresen semmisnek veszel.
Gyűjthetsz saját példákat hozzájuk, mik azok a tipikus esetek, amelyekben rendszeresen csorbítva érzed ezeket.
A továbbiakban résen lehetsz ezekben a tipikus helyzetekben, és figyelmeztetheted magad, hogy bár lehet, hogy idáig az volt a gyakorlat, hogy egy adott módon viselkedsz, de mostantól az itt lejegyzett jogok értelmében fogsz eljárni.
Ha változtattál a viselkedéseden, feljegyezheted, hogy mindez milyen hatást gyakorolt rád, hogy változott hangulatod, magadról alkotott képed, és a másik fél hogyan reagált rád. Összesítheted, hogy inkább rossz vagy inkább jó irányban változott a helyzet.

1. Jogod van ahhoz, hogy önmagad dönts viselkedésed, gondolataid és érzéseid felől, és felelősséget vállalj a következményekért.
2. Jogod van ahhoz, hogy megállapítsd, mi fontos neked, és mi nem. 
3. Jogod van ahhoz, hogy nemet mondj anélkül, hogy bűntudatot éreznél.
4. Jogod van ahhoz, hogy hibát kövess el – és vállald a következményeket.
5. Jogod van ahhoz, hogy meghallgassanak, és komolyan vegyenek.
6. Jogod van ahhoz, hogy megváltoztasd a véleményedet.
7. Jogod van ahhoz, hogy azt mondd, “nem tudom”.
8. Jogod van ahhoz, hogy amiért fizetsz, azt meg is kapd.
9. Jogod van ahhoz, hogy ne képviseld az érdekeidet.
10. Jogod van ahhoz, hogy megbetegedj.
11. Jogod van ahhoz, hogy kérjed, amit szeretnél.
12. Jogod van ahhoz, hogy információt kérj szakmabeliektől, beleértve az orvosokat is.

folyt. köv.

Kategória: Blog, Önérvényesítő kommunikáció | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

ÚJ SOROZAT!: “Állj ki magadért!”

asszert kislánySéma- sorozatunk segítségével megállapíthattátok, milyen SÉMÁKKAL rendelkeztek, megtanulhattátok észrevenni, amikor sémátok határozza meg a viselkedéseteket, 
és talán el is kezdtetek máshogy VISELKEDNI, hogy ne a séma, hanem Ti magatok legyetek tetteitek, döntéseitek forrása.

Lehet, hogy mikor eljátszotok a gondolattal, hogy lehetne másképp is viselkedni bizonyos helyzetekben, elbizonytalanodtok, vagy mert pl. bűntudatot éreznétek, ha eltérnétek az eddig megszokottól, 
vagy habár azt gondoljátok viselkedhettek másképp, de nem tudjátok, hogyan fogjatok hozzá. 

Az is lehet kérdés tehát, hogy LEHET-E másképp viselkednem, 
és az is, hogy HOGYAN viselkedjek másként?

A következő napokban igyekszünk abban segítséget nyújtani, hogy újfajta viselkedésetek miatt minél kevésbé legyenek régi berögződésekből származó rossz érzéseitek (mint pl. bűntudat, ha az eddigi önfeláldozó mód helyett magatokért is tesztek), és hogy a viselkedésetek olyan legyen, ami leginkább esélyt ad a környezeteteknek, hogy a lehető leggördülékenyebben vegye tudomásul a változásokat.

Ebben segítség lehet 
az ún. asszertív JOGOK tisztázása, 
és az asszertív KOMMUNIKÁCIÓ alkalmazása. 

Nem csak a saját sémáikkal foglalkozóknak szólnak viszont következő bejegyzéseink, hiszen bárki számára hasznos lehet ez a fajta kommunikáció céljai érvényesítésének érdekében, problémás helyzetek megoldásában, bármely helyzetben, amikor dűlőre akarunk jutni valakivel.

Lássuk, mit jelent az asszertivitás!

Egy szóval önérvényesítést jelent, több szóval azt, hogy 
hiszel abban, hogy kifejezheted mindazt ami benned van (érzelem, gondolat, igény…), 
ezt meg is teszed mindannyiszor, amikor szükségét érzed, 
oly módon, hogy másokat tiszteletben tartasz közben.

Az arany középutat jelenti a passzivitás és az agresszió között. Tehát nem arról szól, hogy csöndben meghúzod magad, nem is arról, hogy a másikat elhordod mindennek, vagy gunyorosan szólsz hozzá, hanem azt jelenti, hogy elmondod, mi a véleményed, igényed, kérésed, mit érzel, és következetesen kiállsz az elvárásaid mellett. 

Ha kimutatjuk érzéseinket, és igyekszünk építő jellegűen kommunikálni, a tapasztalatok szerint egészen más reakciókat fogunk kiváltani a másik félben, és mi magunk is sokkal nyugodtabbak lehetünk, ha ezt választjuk az igényeink elnyomása, vagy a dúlás- fúlás helyett.

Következő posztjainkban olvashattok majd arról, hogy melyek azok az asszertív jogok, mellyel mindannyian rendelkezünk, részletesen leírjuk majd, hogyan lehet asszertíven kommunikálni, és hogy mely helyzetekben lehet ezt hatékonyan alkalmazni.

folyt. köv

Kategória: Blog, Önérvényesítő kommunikáció | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!