Pszichológia tévhitek

Ezen az oldalon láthatják majd leírva az emberek pszichológiával kapcsolatos tévhiteit, melyek miatt sokan nem akarnak, vagy nem mernek pszichológushoz járni.

Ha Ön is szeretne segíteni új kérdésekkel, témákkal kapcsolatban, írjon nekünk!

Az jár pszichológushoz, aki…

  • …őrült, nem normális „A pszichológus őrültnek fog nyilvánítani” A pszichológushoz csak őrültek járhatnak.” „A pszichológus majd megmondja, őrült vagyok vagy normális.”

Az „őrült”, a „nem normális” nem szakkifejezések, ilyen megnevezéssel a pszichológiában senkit nem illetünk.  A köznyelv ezekkel a szavakkal talán a súlyos (ön- vagy közveszélyességre utaló) tünetekkel rendelkezőkre utal. Sajnos ez a szóhasználat nem szerencsés, mert megbélyegző, nem jól definiált, és a megváltoztathatatlanság érzetét kelti.

A pszichológus meg tudja ítélni, hogy a tünet súlyos-e annyira, hogy további kivizsgálást, esetleg gyógyszerezést tesz szükségessé. Amennyiben indokolt, a klienst pszichiáter szakorvoshoz irányítja (mely nem zárja ki a párhuzamosan pszichológussal folytatott konzultációt, sőt ez az esetek többségében ajánlott).

Alapvetően pszichológushoz azok járnak, akik kisebb-nagyobb személyes problémáik kapcsán segítséget kérnek. Nem a probléma súlyossága indokolja, hogy valaki pszichológushoz menjen, hanem az, hogy aktívan tenni akarjon a probléma megoldásáért és személyes fejlődéséért.

A pszichológus nem célja besorolni az „őrült” vagy „normális” kategóriába az embereket, hanem hogy a kliens egyre inkább képes legyen felmerülő problémáival hatékonyan megküzdeni.

 

  • unatkozik, nincs fontosabb dolga

 

Egy biztos, a pszichológusnál nem fog unatkozni! Ilyen értelemben unaloműzőnek tökéletes!:) Mindez nem jelenti azt, hogy pszichológushoz járni könnyed szórakozás lenne, hiszen a közös munkának kizárólag a kliens számára fontos problématerületek lehetnek a tárgyai, és ehhez a felek aktív részvételére van szükség. Az önismeret fejlesztése, a változás erőfeszítéssel is jár, a munka akaratot és kitartást igényel. Szerencsére a tapasztalatok azt mutatják, hogy a befektetett energia megtérül, elérheti kitűzött céljait.

 

  • gyenge

 

Pszichológushoz járni erőfeszítést igényel, így aki pszichológushoz fordul, erőről tesz tanúbizonyságot. Több szempontból is igaz ez, egyrészt belátás, akarat, tetterő szükséges ahhoz, hogy az ember a problémáját felismerve azzal megküzdeni próbáljon, másrészt napjainkban ezt sajnos sokszor a környezet rosszallása vagy idegenkedése ellenére kell hogy megtegye.

 

  • „amerikai”

 

Amerikában valóban sokan járnak pszichológushoz, ott ez elterjedtebb, mint hazánkban. Sokan ezt megmosolyogják, sznobériával, ráéréssel, divatolással, elidegenedéssel stb. magyarázzák. Lehet, hogy ez pár esetben igaz, de a jelenség alapvetően azzal magyarázható, hogy abban a kultúrában már elfogadottabb az, hogy a lelki egészség ugyanannyira fontos és ápolandó, mint amennyire hazánkban ezt a testi egészségről tartják.

 

  • akinek nincsenek barátai, akikkel beszélgethetne

 

Természetesen a pszichológushoz fordulók egy részének valóban nincs elegendő kielégítő baráti kapcsolata, ahogy ez elmondható azokról is, akik nem fordulnak pszichológushoz. De járhat valaki úgy is pszichológushoz, hogy mellette jó baráti kapcsolatokat ápol, hiszen a pszichológussal való kapcsolat más jellegű és máshogy segít, mint a baráti (lásd.  Segíthet egyáltalán a beszélgetés? Különbözik-e a pszichoterápiás beszélgetés más beszélgetésektől?). Egyik sem zárja ki vagy pótolja a másikat.

 

Ezzel együtt van, akinek kifejezetten baráti kapcsolatok létesítésével /fenntartásával vannak gondjai, a pszichológus többek között ennek megoldásában is tud segíteni.

 

Ha a problémáimat elmondom, azzal terhére vagyok az embereknek, így a pszichológusnak is.

 

A pszichológust biztos, hogy nem terheli, hiszen ő a munkáját végzi, amit maga választott érdeklődési köre alapján. A pszichológus épp az emberek problémájának meghallgatására és a megoldás segítésére hivatott.

 

„A pszichológus orvos”, „Ha pszichológushoz járok, gyógyszert kell szednem”

 

A pszichológus nem orvos. A fő különbség a pszichológus és a pszichiáter között, hogy a pszichológus beszélgetéssel, élményen alapuló technikákkal és viselkedésváltoztatással gyógyít, míg a pszichiáter elsősorban gyógyszeres kezelést alkalmaz. Gyógyszere kezelés szükségessége esetén pszichológusaink erre jogosult szakemberhez irányítják. Mindazonáltal a pszichológusi kezelés kiegészítheti, sőt többnyire javasolt hogy kiegészítse a folyó gyógyszeres terápiát.

 

Az sem ad ijedtségre okot, ha a pszichológus gyógyszeres kezelést is javasol, hiszen vannak olyan lelki problémák, amelyeknek testi, biológiai oka is van, amit érdemes lehet kezelni.

 

Nekem olyan nagy a problémám, hogy azon egy pszichológus sem fog segíteni.

 

Lehet, hogy most úgy látja, hogy kezelhetetlenül nagy probléma tornyosul Ön előtt, és úgy érzi, hogy ezen nem lehet segíteni.Azért érdemes ilyen esetben is pszichológushoz fordulni, mert segíteni tud abban, hogy jobban rálásson a probléma mibenlétére, így azokat a megoldási lehetőségeket is észrevegye, amiket eddig nem. Mi több, épp arra „találták ki” a pszichológust, amikor úgy érzi, hogy kifogyott az ötletekből, és nem látja a helyzetből kivezető utat.

 

A pszichológus helyettem oldja meg a problémáimat, de én egyedül akarom. „Nekem egy pszichológus ne mondja meg, mit csináljak!” „A pszichológus tanácsot ad, megmondja, mit kell tennem.” „ A pszichológus rábeszél majd, hogy így vagy úgy csináljam a dolgokat.” „ A lelkemre beszél majd, hogy egy bizonyos irányba változzak.” „ A pszichológus agymosást csinál.”

 

Egyetértünk abban, hogy a személynek aktív szerepet kell vállalni a helyzet megoldásában, és senki sem oldhatja meg helyette vagy tudhatja nála jobban, hogy mi a neki megfelelő megoldás. A pszichológus abban tud segíteni, hogy ezt a problémamegoldó képességét a kliens minél inkább a nehézségei megoldásának szolgálatába tudja állítani, illetve hogy belső erőforrásait lehető leghatékonyabban tudja mozgósítani. (Emellett igény esetén a problémamegoldó stratégiák kifejlesztésében is tud a pszichológus segíteni.)

 

A hiedelemmel ellentétben pszichológus nem ad tanácsot sem, lásd. Mit csinál a pszichológus, ha nem mondja meg, mit kell tennem, nem ad tanácsot, csak hallgat és figyel?

 

A pszichológus támaszt tud nyújtani az élet egy szakaszán, de az életét ki-ki maga éli és maga is változtatja. Mi segítünk megtalálni az ajtókat, de Ön választja ki az Önnek leginkább megfelelőt, és Ön lép be rajta.

 

Nem szeretnék problémáimról egy idegen embernek beszélni. „Nem tudom elképzelni, hogy valakinek olyan dolgokat elmondjak, amiket még senkinek nem árultam el.” „Nem is ismer, hogy tudna segíteni?” „Arra ott vannak a barátaim, hogy segítsenek megoldani a bajaimat, egy pszichológus nem tud mitt hozzátenni.”

 

Valóban jelenthet nehézséget, hogy az ember kitárulkozzon olyasvalaki előtt, akit nem ismer, nem tudja, bízhat-e benne stb. Emellett viszont előnyei is vannak annak, ha az ember egy pszichológussal (is) meg tudja problémáit beszélni, lásd. Segíthet-e a beszélgetés? Miben különbözik a pszichoterápiás beszélgetés más beszélgetésektől?

 

A pszichológusnak feladata, hogy olyan légkört teremtsen, ami megértő, elfogadó annyira, hogy a kliens a lehető legnagyobb biztonságban érezhesse magát, így a lehető legfesztelenebbül beszélhessen azokról az élményeiről, gondolatairól, melyek problémájával és annak megoldásával kapcsolatosak.Arra biztatjuk, hogy tegyen egy kísérletet, hogy hogyan érzi magát egy első találkozáson, és ennek fényében még mindig eldöntheti, hogy elég komfortosan érezte-e magát ahhoz, hogy folytassa a feltárulkozást.

 

A pszichológus nem várja el, hogy mindent és azonnal elmondjon magáról, lásd. Mi az én feladatom?

 

„Jártam kezelésre, nekem nem vált be, nem használt, semmi értelme nem volt.” „A pszichológus, akihez jártam, nem volt szimpatikus, ezért többet nem megyek.”

 

A rossz tapasztalatok könnyen elvehetik az ember kedvét a további próbálkozástól, de talán érdemes azt átgondolni, hogy mi volt az konkrétan, ami zavarta előző alkalommal. Úgy érezte, hogy nem szimpatikus Önnek a pszichológus, mint ember? Vagy az a mód volt zavaró, kellemetlen, ahogy próbálta megközelíteni az Ön problémáját?

 

Minden ember más és más, így ahogy a hétköznapokban is változó, hogy kivel szimpatizál és kivel nem, úgy a pszichológus esetében sincs ez máshogy. Létezik is egy erre utaló fogalom a pszichológiában, az úgynevezett „pszichológus-kliens összeillés”, ami pont arról szól, hogy nem minden kliens és minden pszichológus tud együtt dolgozni. Lehetséges, hogy Ön nem olyan pszichológussal találkozott, akinek az egyénisége az Önéhez illő.

 

Szintén pszichológusonként változó, hogy milyen módszert alkalmaznak. Elképzelhető, hogy azért érezte rosszul magát a legutóbbi alkalommal, mert a módszer nem illett az egyéniségéhez. Mi alapvetően igyekszünk személyre szabni az alkalmazott technikákat, akár annak segítségével is, hogy konkrétan megbeszéljük, mi az, ami ellenérzést kelt Önben.

 

„A pszichológus hipnotizál, kielemzi az álmaimat, a pszichológusnál díványon kell feküdni.”

 

Valóban léteznek kifejezetten ezekkel a módszerekkel dolgozó pszichológusok, viszont ezek nem merítik ki a pszichológia eszköztárát.

 

Ami minket illet:

 

Kifejezetten hipnózissal nem foglalkozunk, a képzeletet (ún. imaginációs technikák keretén belül) azonban adott esetben segítségül hívjuk.

 

Adott esetben az álmok is tárgyát képezhetik a  közös munkának, azok személyes jelentését tárjuk fel, kutatjuk.

 

Az általunk követett irányzat lényege, hogy a pszichológus és a kliense együtt vizsgálja meg a problémát, együtt keres rá megoldásokat, ezt a munkamódot azzal is érzékeltetni szeretnénk, hogy a két fél egyforma karosszékben, megközelítőleg szemben egymással foglal helyet.

 

A filmekben, tévéműsorokban már láttam pár pszichológust, úgyhogy tudom, mire számíthatok.

 

A filmekben, tévéműsorokban megjelenő pszichológusábrázolások mind a külsőségekben, mind a munkamódunkat illetően távol esnek a valóságtól, hiszen ezek célja a figyelemkeltés, nem a szakma hiteles bemutatása.

 

„ A pszichológus rögtön kitalálja a gondolataimat, átlát rajtam, a vesémbe lát, minden mondatomat elemezni fogja.”

 

A pszichológus szaktudásának hála valóban képes „elemezni” az elhangzottakat, azonban következtetéseinket nem rejtjük véka alá, hanem megosztjuk a klienssel. Nyílt, őszinte kommunikáció a célunk, így a segítségért folyamodót is arra kérjük, hogy esetleges kérdéseinek, észrevételeinek bátran adjon hangot, hogy ezek megválaszolásra kerülhessenek. Törekszünk mindezeken felül arra is, hogy az ülések során tapasztalt hangulat, légkör olyan biztonságos legyen, amiben esetleges félelmei mindinkább feloldódnak, így mindazt el tudja mondani, amit el szeretne, és amit fontosnak tart.

 

A pszichológus nem értheti a problémámat, hisz nem élte át, nem próbálta ki, amit én.

 

Lehetséges, hogy a pszichológus nem élte át ugyanazokat az élményeket, amit Ön, viszont pont ez segít abban, hogy a problémáit más szemszögből nézze. Emellett természetesen igyekszünk az Ön nézőpontjára ráhangolódni, ennek bővebb leírását lásd. Segíthet-e a beszélgetés? Miben különbözik a pszichoterápiás beszélgetés más beszélgetésektől?

 

 

Mit csinál a pszichológus, ha nem mondja meg, mit kell tennem, nem ad tanácsot, csak hallgat és figyel?

 

„A pszichológusnak nincsenek problémái.” /„A pszichológus is beteg”.

 

A pszichológusról számos, akár egymásnak ellentmondó elképzelés is létezik, pl. a fentiek.

 

A pszichológus is ember, vannak problémái, és valóban fontos a kezelés szempontjából a pszichológus lelki egészsége, ennek érdekében minden pszichológus képzése során önismereti tréningre jár, munkája során pedig rendszeresen szupervízióba esetei és saját érzései feldolgozása érdekében.

 

A pszichológus csak teszteket töltet ki, vagy rajzoltat, tintapacákat mutat. Én nem hiszek tesztekben. Ne tudom, mit kell mondani a pacára. Töltöttem már ki tesztet, az eredmény egyáltalán nem volt igaz rám. A kérdések rosszak, semmit nem árulnak el arról, hogy milyen vagyok igazából.

 

A tesztelés célja a lelkiállapot felmérése és ezen állapot alakulásának nyomon követése.

 

Célunk a fentieken túl az is, hogy ezen problémák megoldásában támogassuk a hozzánk látogatót. Mind a problémák meghatározásának, mind az „orvoslásának” elsődleges eszköze a beszélgetés, melyet az Ön beleegyezésével szükség esetén tesztekkel vagy rajzzal is kiegészíthetünk.

 

Ugyan sokszor nehézséget okoz a tesztek kérdéseinek megválaszolása, hiszen azok nem egyénre szabottak, ezzel együtt a teszteket a tudományosság igényével fejlesztették ki, ezért megközelítőleg helytálló képet mutatnak a kitöltőről, azonban csak becsléssel szolgálnak, a képet a személyes találkozás során pontosítjuk.

 

A pszichológiai tesztek a személyiségről nyújtanak információt, ennek megfelelően semelyik tesztben nincsenek jó és rossz válaszok. Minél őszintébben ad választ, annál pontosabb képet ad a teszt a kitöltőről.

Pszichológia

MAGÁNSZEMÉLYEKNEK – Egyéni tanácsadás formájában

  • életvezetési nehézségek
  • élethelyzeti problémák, krízisek
  • kapcsolati és családi konfliktusok
  • társasági gátlás, alkalmazkodási nehézségek
  • önértékelési, önismereti problémák
  • stresszreakciók
  • életszakasz váltások konfliktusai
  • hangulatzavarok (pl. depresszió)
  • szorongásos zavarok (pl. pánikbetegség)
  • enyhébb evészavarok
  • személyiségzavarok
  • pszichoszomatikus zavarok
  • burnout/ kiégés

- Csoportos tanácsadás formájában

  • önismereti csoport
  • autogén tréning
  • szociális készség fejlesztés
  • fóbia, kényszer
  • enyhébb evészavarok
  • burnout/ kiégés

-Családi vagy párkapcsolati konzultáció formájában

CÉGEKNEK – csoportos és egyéni tanácsadás

  • csapatépítés
  • stresszkezelés
  • konfliktuskezelés
  • alkalmazkodás, beilleszkedés
  • önismeret
  • autogén tréning
  • szociális készség fejlesztés
  • szupervizió
  • asszertív tréning
  • burnout/kiégés

olvasson tovább!

Grafológia

Magánszemélyeknek

  • teljes személyiségkép
  • pályaorientáció
  • párkapcsolat
  • munkahelyi kérdések
  • életvezetési kérdések

Cégeknek

  • pályaalkalmasság
  • munkahelyi környezetbe való beilleszkedés
  • kiválasztás: a jelöltek közül ki a legalkalmasabb az adott munkakör betöltésére?

Milyen tulajdonságokra tud rákérdezni?

  • agresszivitás
  • alkalmazkodóképesség
  • analitikus gondolkodás
  • anyagiasság
  • autoritás
  • becsületesség
  • biztos fellépés
  • csapatszellem
  • depresszió
  • diktatórikus alkat
  • dinamizmus
  • döntőképesség
  • előzékenység
  • empátia
  • eredetiség
  • érettség
  • extraverzió
  • felelősségtudat
  • figyelemzavar
  • gondoskodás
  • győzelemvágy
  • stb…

a teljes listát a Grafológia menüpont alatt olvashatja!